Péntek esti tortúrám a BKVval.

Mint az előző postomban említettem Erikával kellett találkoznom este. A találkozás helyszíne Deák tér volt, az időpontja pedig 20:30. Nos, most én Nyugati pályaudvarnál dolgozom, tehát a Westend felől közelítettem meg a Metró állomást.
Lelkiismeretes és becsületes ember lévén gondoltam veszek jegyet, mert ugye azt úgy kell. Volt nálam apróként 2 db százas, az egy szakaszjegyre pont elég, Deákig azzal eltudok menni.

Aham, jegypénztár zárva… Így van, péntek este végülis senki sem akar tömegközlekedni… Node mindegy, van a metró bejárat és a jegyérvényesítők közt egy autómata ami hiper-szuper, mert lehet rajta fizetni fémpénzzel, papír pénzzel, és bankkártyával is. Gondoltam ez jó lesz. Berakom a fém pénzt abba a vájatba ahova kell, majd megnyomom a kart, ami betolja a gépbe, de az nem akarja megenni. Aha biztos szar, akkor a másikat… Azt sem…

Kimegyek a másik autómatához, ami a bejárat elött van. Bedobom a két pénzt, és elnyeli. Nem adja vissza, nem írja ki hogy bedobtam, semmi.
Ott cigizik két metrós biztonsági őr, aki halja hogy dühöngöm, de leszarja. Szólok neki, hogy elnézést, de ilyenkor mi a faszt lehet csinálni. Aszondja, van az autómatán egy telefonszám hívjam fel, ami ilyenkor már csak rögzítő, de diktáljam le az adataimat, és kipostázzák a pénzem. Mondom kurvajó, és leszarom a 200 pénzt, de nekem JEGY kell. Vállat ránt, és cigizik tovább.

Gondoltam, akkor most megnézem, hogyan lehet kártyával jegyet venni… Odalépek ismét az első autómatához. A kártya behelyező nyílás papírral leragasztva: “NEM MŰKÖDIK”. Hát jó, 3-ból kettő szar…

Akkor nézük a papír pénzt hogy olvassa…
6x próbálkoztam, mire rájöttem, hogy lehet vele megetetni. De nem jó. Pedig új fémcsíkos tiszta, szinte új állapotban lévő nem firkált ezrest raktam bele. Jó akkor fordítva. Ígysem, akkor másik oldal. Nem jó. Akkor még egyet fordítok rajta.
Összesen 4 állásban próbáltam ki, és olyan 5 percet baszakodtam az autómatánál, de nem tudtam jegyet venni.

Végül jött egy másik metró szekuriti és ő azt mondta, hogy az újság árusnál lehet jegyet kapni. Persze neki nincs szakaszjegye, jó leszarom csak legyen már valami…

Alig 10 perc alatt sikerült is jegyet szereznem. Ha gyorsabban lépkedek ennyi idő alatt gyalog ott lettem volna…

“Péntek esti tortúrám a BKVval.” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Én meg tudod hogy mikor vettem volna jegyet a 2-3. próbálkozás után … 🙂 Ha elnyelte volna egy ilyen szutyok a pénzem, simán felszállok bármire és ha jön a kaller és ge.izik még azt is elküldöm melegebbre…

  2. Annyira felkúrta az agyam az egész, hogy ha akkor kallerral találkozom, végigvertem volna az összeset.
    És kajálni indultam, nem hüsölni 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.