Jelentés

Szóval a story mesélésem megrekedt valahol a Morrison’s 2 nyitóbulijánál. Az egész estét nagyjából egy képben, egy idézetben, és egy privát postban definiáltam le. Tehát számomra nem a legjobb esték egyike volt, meg kell hogy mondjam 🙂

Péntek:

Viszont másnap reggel korán kellett bejönnöm dolgozni, mivel Franck elutazott Franciaországba majdnem egy hétre, és át kellett volna beszélnünk, hogy mit fogunk csinálni amíg ő nincs jelen. Ami végülis elmaradt, mert bár én beértem fél 9re (kb 3 hónapja nem értem be ilyen korán) ő nem, csak egy órával később futott be. Dolgokat intézett, nem ért rá 🙂

Mindegy, elrendezte a dolgait, és elrepült. Aztán volt egy megbeszélésem Haannal (allas.ma) este fél hétkor. Ez erős másfél óráig tartott.
Ebben közrejátszott, hogy kellően oldott hangulatot teremtettünk Nórával 😀

Aztán én bent maradtam az irodában egészen pontosan éjfélig, mivel az abszolút blog a végleges kinézetét akkor nyerte el. Megcsináltam a hibajavításokat és kurvaanyáztam elég sokat 🙂

A telefonom szerint éjfél elött pár perccel hívtam a taxit, és úgy volt hogy megyek át Morrison’s Operába, mert hogy Gandiék ott vannak. Miután megrendeltem a taxit, hívtam fel, hogy jövök. Akkor mondta, hogy oké, de már elindultak Morrison’s 2be…
Ergó eddigi életem legértelmetlenebb és legrövidebb taxi útjára készültem…

Gondolkodtam rajta, hogy legyaloglom a távot, de már megrendeltem a taxit. A lelkiismeretem úgy diktálta, hogy akkor már elmegyek, legalább a kiszállási díjjat kifizetem. Egész úton szabadkoztam a sofőrnek, aki a végén már röhögött rajta. De akkor is, szarul éreztem magam a helyzetben.

Oké sznob vagyok, – legalábbis meglehetősen sokan annak tartanak – de 3 sarokra még akkor sem ülnék taxiba. Mindegy, horribilis 480,- Ft volt az út, a 300 as kiszállási díjjal együtt. Tehát figyelembe véve a törzsutas tarifám, olyan 900 méter volt 😀
Mindegy, adtam bőven borravalót, és szégyenkezve szálltam ki. Utoljára nem tudom mikor éreztem magam ilyen szarul taxiban…

Tudom, hülye vagyok és túl spirázom. De akkor is.

Nos, szóval leértünk negyed egyre, a Maghőmérő koncert után. Lent találkoztunk Ádiékkal, aki éppen a két Katával ment át Morrison’s Operába, mert szerintük 2ben szar volt a buli. Hát jó 🙂

Ezután nem sokkal futottak be Timiék. És mivel szülinapos volt a drága, így itattuk, meg etettük, meg minden hasonló. Végülis 4 körül hívott Gandi taxit, hogy megy haza.
Én elejtettem, hogy lenézek Monte Carloba, erre felkapta a fejét, hogy akkor mennyünk. Így is lett 🙂

Nem sokkal 6 után jöttünk ki, Gandi a taxiba szálláskor még megosztott velem egy kis pletykát, aztán köd elötte, kód utánna. Huss 🙂

Szombat:

Hazaérkezés után már eldöntöttem, hogy nem megyek Bajára. Oké, hogy üzleti ügyeim lettek volna, de igazából 2 órát lettem volna otthon és 8 órát utaztam volna, nem mellékesen már vonaton kellett volna ülnöm egy órája, mivel 5:40 kor indul az első, és 6:30-kor a második.

Aludtam délután fél 4ig. Aztán úgy gondoltam embert faragok magamból.
Főzőcskéztem picit, aztán fejlesztettem a mailsystemen nem keveset, egészen kb este 9ig.
Aztán tipikus hülye picsaként kétszer átöltöztem, és végül lementem Morrison’s 2 be. Belehallgattam Dorinába, majd viszonylag gyorsan meguntam. Közben Timiék is megérkeztek, engem pedig megkért Gyuri, hogy legyek 20 percre technikus karaokenál, amíg ő szétszedi Dorinát.
És tényleg teljesítette a szintidőt, 20 perc alatt elbontották a technikát, meg minden, és jött is vissza az előmelegített székembe.

A púltnál összeismerkedtem egy kissebb társasággal, akik koktéloztak, és állítólag sokat jártak Morrison’sba, kár hogy még sosem láttam őket…

A középső pultnál kértem kaját, és mivel a kedvenc marhahúsos sajtburgerem nem volt, ezért burítót ettem volna. De hot-dogot kaptam, vagy valami hasonló. Tehát kavarodás volt. A púltos csaj merően sajnálkozott, és azt mondta akkor meghív egyre. Mondtam hogy felesleges, kaja-kaja 🙂

Francescóval énekeltünk egy keveset, aztán úgy döntöttem inkább keménykednék, és kértem egy Somebody told me 🙂 Majd Seedorffal énekeltünk pár szépséget, végül pedig Angelsel zártam ismét totális berekedés mellett.

Seedorffék indultak elfelé, így beültünk még a Szeráj melletti arab gyrosohoz és ettünk édes hármasban (Seedorf, egy bkfes hölgyemény akit Szilvinek hívnak és nem Seedorf barátnője, no meg én). Gandi egyébiránt igazad volt, az arab gyros valóban jobb mint a török. ( Bárha nagyon kukacoskodni akarok, akkor a törökök is arab eredetűek, de ez más téma 😀 )

Szóval ettünk, aztán felraktam öket a buszra, és huss. Én pedig megtettem a szokásos sétám hazafelé a Margit hídon, miközben azon gondolkodtam, hogy milyen kellemes is volt ez a hölgyemény. Amit 160 karakteres foszlány formájában Gábornak is a tudtára adtam. 🙂

Eztán húztam aludni, mert édesanyám 9:13 kor érkezik ICvel, bajáról. Így kb fél ötkor megírtam neki, hogy fél kilenctől lehet engem erőteljesen keltegetni telefonon, a hatékony ébredés kedvéért.

Vasárnap:

Végülis 8:50 kor indultam el otthonról, ami annyit tesz, hogy kb 9:05 re értem gyalog Batthyányi térre, szóval a 9:15 ös ICről épp hoyg leszálltak anyukámék, már találkoztam is velük. Kaptam tőlük kaját, meg a Balatonon hagyott törölközőmet, és minden ilyesmit. Hazafelé már inkább sétáltam, és levegőztem egy picit. Aztán úgy gondoltam mivel csak délután kettőtől van dolgom még ledőlök pár órára, ha már sikerült nem egészen 4 órát aludni este.

7 körül értem haza, és elkezdtem hallgatni a frissen szerzett cdimet, elég gyorsan elaludtam. Ádám telefonja keltett fel, hogy megérkezett, és engedjem már be. (Mivel pár napig amig nem költözik az új albérletébe megengedtem hogy nálam aludjon.) Lelőttem a gépet, beengedtem, és visszafeküdtem aludni. Ébresztő óra nélkül.
Első ízben fél 8 kor keltem fel. Igen ez már hétfő reggel. Második körben pedig 8 után.

12 óránál is többet aludtam a (tizenegyóra körüli 5 percet) leszámítva egyhuzamban. Nem kicsit lehettem kimerült…
Igaz az utóbbi három hétben viszonylag sokat buliztam… 😐

Nos, új hét, új üzleti év (jobb helyeken szeptembertől van üzleti év kezdet) és szerintem hónapok óta nem voltam ilyen kipihent.
Már egy finom reggelit szeretnék ágyba, egy bájos hölgyemény tálalásában, és tökéletesen elégedett lennék 😀

“Jelentés” bejegyzéshez 23 hozzászólás

  1. Nem ér kihagyni a söcizésből~:D
    Amúgy PélóBarnánk utánzata, Francesco minden alkalommal bemutatkozik nekem… ez vajon miért van?~:D tegnap meg felkért táncolni… ennyire nem lehet gyér a választék má na, hogy rám fanyalodjon~:D

  2. Nem, Kicsi, ágyban nem sörözök… 😀 Najó de, viszont csak legény búcsún 😀

    Amúgy rád miért fanyarodni kellene 😐
    Alacsony megint az önképed 😉

  3. Kicsi!
    Neked legalább köszönt és bemutatkozott. Ott álltam ZoNe, Gandi és Shipty társaságában…mkinek köszönt, rajtam meg átnézett, de nem ő volt az első..oké,h alacsony vagyok meg kölyökképű, na de ennyire!? 🙂

    Bátyó, mikor megyünk gyrosozni? Ma voltam, de olyan borzalmas volt, h le kell öblítenem egy török vagy arab példánnyal 😛

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük