D

D, mint depi, deszar, defeket, esetleg dögöljek meg.

Ahogy sétáltam át a hídon ma este hazafelé, és elfogott valami mérhetetlen depi, ami a körút, és a Honvéd utca sarkán is elkapott. Nem tudom miért igazából. Illetve csak sejtem. Boldogtalan vagyok, nem kerek az életem, egyedül vagyok stb. Persze, vannak barátaim, de az telejesen más.

Ahogy végignéztem Jászai téren a 4-6-os megállójában, ahogy párocskák búcsúztak egymástól, utolsó nyálcseppet cseréltek, esetleg nagy összejövés után megadták egymásnak a szomszéd számát, a sajátjukat, vagy valakimásét…

Én pedig egyedül megyek haza, szitál a köd az arcomba, és fázom…

Azt hiszem az Angels, és az Advertising Space, no meg a végére a Sacrifise indította el bennem ezt a hullámot.
Mindegy, ez már csak így van. Most pedig inkább megyek aludni.

“D” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Ahogy Hanna is mondta, üdv a klubban. Nagyon sokan vannak így ma kicsiny hazánkban, de vígasztaljon a tudat, hogy egyszer talán másképpen lesz. 🙂

  2. Hallgasd meg a Tubthumping Country remixet, attól jobb kedved lesz. Vagy rosszabb. 😀 :S 😛

  3. fura volt azt a fejet az első sorban látni. szinte alig jutottam eszembe. így utólag már örülök, hogy a karácsonyi dalomat nem játszottuk el, most búvárok keresnének dunaújváros magasságában.
    gyere át, nézünk családi drámákat, bonbont eszünk és sírunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.