Param

Igazából alkotói válságban szenvedek…

Vagyis nem teljesen. Tudnék mit írni, nagyon is, de nem teszem, mert megint megfogom kapni a pofámra, hogy nem tudok egyenesen beszélni, csak a blogomon írom ki magam. Ezért ez most elmarad, és még jelszavas poszt sem lesz belőle 🙂

Viszont mióta megvan a diktafonként is működő mp4 lejátszóm, gyúlnek rajta a szösszenetek, amiket be fogok gépelni, majd egyszer 😀

Viszont, azt elmondom, hogy tegnap egész nap itthon döglődtem az iroda helyett, mert nem éreztem magam a legrózsásabban. Lehet, hogy ez köszönhető a tripla adag Nachosnak, amit Richárd kollegától kaptam a Palace Westend kantinjában, vagy a sok erős paprikának ami hozzá volt, nem tudom. A lényeg a lényeg, hogy a porcelán hercegnő jóbarátom volt hétfőn.

De legalább pihentem 🙂

Ma este pedig a szülinapom óta nem látott Tamás barátommal ültünk le sörözni, ami fél kilencig tartott. Hazafelé jövet végignéztem ahogy a 4-6 sinjeiről elvontatnak egy régi vágású villamost, ami miatt, Nyugatinál megállt 20-30 percre a villamos forgalom…

No így most ennyit, szerintem alszom egyet, majd hajnalban jövök alkotni jól… 🙂

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.