A kényelem kihívása

Még novemberben vettem egy könyvet, amit újra elővettem, mert ugye utaztam Dunapatajra, és hogy elüssem vele az időt.

A lényeg, hogy minden fejezet végén Tim ad egy feladatot, egy gyakorlatot, amit két napig kell csinálni. Tegnapi feladaton, egy picit felvihogtam. Főleg az utolsó bekezdés a mókás.

No, lássuk:

A kényelem kihívása

Szerezz telefonszámokat (2 nap!)

A szemkontaktus szigorú fenntartásával kérd el mindennap az ellenkező nem legalább két vonzó tagjának (minél többet próbálkozol, annál kevésbé lesz stresszes a dolog) telefonszámát!
Hölgyeim, ez azt jelenti, hogy Önök is játékban vannak, és mit sem számít, ha ötvenévesek, vagy idősebbek! Ne feledjük a valódi cél nem az, hogy megszerezzük a stámokat, hanem hogy leküzdjük a kéréstől való félelmünket, úgyhogy a végeredmény lénygtelen! Ha partnerkapcsolatban élsz, egyszerűen hajítsd el a számot, miután megszerezted!

Ha gyorsan át akarsz esni a tűzkeresztségen, menj el egy bevásárló központba – ez az én módszerem, hogy mihamarabb túllegyek a kellemetlenségen -, és tökéld el, hogy öt percen belül egy sorban három embert is megkérdezel! Tetszésed szerint felhasználhatod a következő forgatókönyv valamely változatát:

„Bocsásson meg! Tudom, hogy furcsán fog hangzani a kérésem, de ha ezt most nem teszem meg, akkor egész álló nap a falba fogom verdesni a fejem. Épp egy találkozó sietek egy barátommal (vagyis vannak barátaim, és nem prédára lesek), de maga igazán (rendkívüli, állatian) csinos (álmo szép, dögös). Elkérhetem a telefonszámát? Nem vagyok pszichopata – becsszóra. Ha nincs ínyére a dolog, hamis számot is adhat.”

Jajj 😀

Ez tényleg a szájbarágós amerikai stílus jegyében született.
Egyébként a könyv nagyon tetszik, és nagyon jó stílusban ír a srác, de ez volt az eddigi leggyengébb rész benne.

Gondoltam gyártok belőle saját egyszerű verziót. Az valahogy így hangzana: „Bocsásson meg! Tudom, hogy furcsán fog hangzani a kérésem, de le****na?” 😀

“A kényelem kihívása” bejegyzéshez 53 hozzászólás

  1. A saját verzióról eszembe jutott az én esetem Morriban 😀
    Aki nem emlékezne: Ülök a bárpultnál, csávó odalép,majd megszólál:
    -Szia!Leszopsz egy ezresért? 😀 😀 😀
    Ezek után lehet,h ő is csak a kkönyv alapján cselekedett 😀

  2. szóval akkor a „Szia, tejet még ma nem ittam” duma ósdi, használhatatlan? hámé nem ezzel kezdted, már rég nem ezzel karcolnék… 😀

    muhaha™

  3. Nio, mi volt a reakciód? 🙂
    fogalmam sincs mit csinálnék ilyen helyzetben..

  4. Röhögve jött oda hozzám, erre emlékszem 😀

    Azt hiszem azt mondta, hogy „kösz, nem”.

  5. engem meg ilyenekkel sosem talaltak meg de en jot rohogtem azon is mikor par eve kockas iskolaslany rakottszoknyaban meg feher ingben mentem bulizni, terdokni minden ami kell, csavo odajott hogy sakkozhatna-e a szoknyamon….megdicsertem hogy igen kreativ meg egyedi duma de sajnos meg mindig gyenge 😀

  6. Majd megjavítom a cookie kezelést 🙂
    Azt hiszem annak sokan örülnének végre 😉

    (beírtam helyetted :P)

  7. kerikak: először kicsit elkerekedtek a szemeim, majd képenröhögtem 😀 Erre a srác rámnéz, majd hangosan konsatálta,h „akkor nem, azért köszi” 😀
    Utána Zone-ék azzal cikiztek,h miért nem mondtam,h „Ezresért nem, de 2 tyűért igen” 😀 😀

  8. Má nincs tyű :\

    Mondtam, hogy ne préseltess apukáddal 30.000 darabot, mert feltünő lesz 😐

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.