Tegnap délben, egy egészen masszív este után rángatott el Scold ebédelni a Piliscsabai Kopár Csárdába. A mérsékelten másnapos, de főleg gyűrött gyomromnak nagyon jót tett, a vidéki levegő, nyugi és az étterem által kínált földi jók.
A neve alapján nem számítottam sok jóra, sőt a megérkezés után a szabadtéri ülőhelyek látványa bennem az általános iskolai “erdei iskola” hangulatát idézete fel. A pincérünk sem volt kimondottan az a kedves fazon.
Akkor esett le az állam, amikor kihozták a Gulyás levest. Bevallom a tálalás módja önmagában tekintélyt parancsolt, az ízében semmi kivetni való nem volt. Az ízek a helyükön voltak, a hús kellően puha, mintaszerű gulyás.
Igazából egy jóféle vörös-boros marhapörköltet ettem volna, de csak vörösboros-vaddisznó volt (nem eszem még mindig disznót), vagy borjú pörkölt. Versenyzett még egy pisztáciás.feta sajtos pulyakamell a főételnek való helyére, de végülis Pulykamell Polgármester módra lett a választásom. Míg István egy jó Kijevi csirkével adózott ukrán barátaink javára.
Amíg várakoztunk a főételre befáradtam a főépületbe, amiről – mivel tele volt vendégekkel – nem igazán akartam fotózni, de igényes kialakítású volt a vendég tér. Viszont, a mellékhelyiség ilyen szempontból csalódás volt, a hely igényességéhez mérten. Konkrétan egy vidéki város volán pályaudvarán éreztem magam.
Kifelé menet tűnt fel, a bejárattal szemben lévő bor bemutató rész – nem pult -, ami különösen figyelemre méltó volt. A hely szelleméhez méltóan a belső térelválasztó elemek fából készültek, és a falon több agancsot és hasonló trófeákat lehetett látni.
Mire visszaértem a főétel is megérkezett, ami nem hagyott kérdőjelet bennem arra vonatkozólag, hogy a hely méltó a 40 éves hírnevére. Ez kezdődött a paradicsom salátával, ami ahogy lent is látszik egészen szép adag volt, és nem víz ízű semmilyen alapanyagból volt, hanem zamatos érett példányokból.
A főétel ízhatása inkább szokatlan volt, mert még nem volt szerencsém a csirkemell, a sajt, a gomba és az ananász ízeit összeházasítva, és egybe panírozva ilyen formációban szakrálisan elfogyasztani. Mesés kompozíció volt egyébként.
Úgy keltünk fel az asztaltól, hogy ez a kis kiruccanás, mindennel együtt bőven megérte, így a legközelebb sem fogok tiltakozni, ha Pilis-vörös-boros-csaba felé megyünk ebédelni 🙂
Az étterem pontos címe ebédként:
2081 Piliscsaba, 10-es főút 23 km
Google Mapsen pedig itt:
Kopár Csárda nagyobb térképen való megjelenítése
nem tetszik. a képek se. 🙁
az a zöldség igencsak fagyasztottnak néz ki a csirke mellett.
akkor te most pulykát vagy csirkét ettél? szokatlan volt vagy mesés?
mi folyik ki szegény csirkéből?
nincs több kérdés.
A Kijevi csirkéből nem tudom mi folyik, azt nem én ettem, a vegyes zöldséggel is hasonló a helyzet.
Egyébként az enyém elvileg csirke volt. Szokatlan volt, mert ilyen párosításban még nem próbáltam, de ezzel együtt is mesés volt 🙂
a kijevi tolteleke mitol pirosas?
es miert?
a gulyas jol nezett ki az tuti 🙂
Azt még mindig nem én ettem, így fogalmam sincs:)
regen en is davidoff classicot szivtam \o/
Én évek óta járok a Kopár csárdába, megéri elautózni odáig! Az ország legjobb Palóclevesét főzik ott. Az ár is megfelelő.
ok
Véletlen tévedtem ide hozzád Zone 🙂 kis házam táján leledzik ez a hely, környék egyik legjobb konyhája.
(mellékszál: piliscsabai ebben a formában kisbetűvel írandó :))