Ajándék, magamnak

No, nem mintha nem kaptam volna elég, ajándékot a szülinapom kapcsán,
de az elmúlt időszakban voltak kemény, hajtós időszakaim. És úgy gondolom, hogy az ember alapvetően képtelen kisebb-nagyobb jutalmak nélkül hosszútávon jól/kiemelkedően teljesíteni, ezért megajándékoztam magam pár dologgal 🙂

Az első nagyobb ajándék, amivel jutalmaztam magam, – és egy kicsit ittam előre a medve bőrére – az egy ASUS 22″-os fekete wide monitor lett, ami erős kontrasztot ad a fehér asztalomnak, de ez már csak ilyen 😀

Ezt nem is misztifikáltam túl, de már kellett, hogy lecseréljem a régi 17″-os Acer monitorom, akkor is ha tulajdonképpen nem igazán használom az asztali gépem (Bár mióta ez egy Compaq Presario…).

Viszont, a másik dolog, amit nagyon vártam, hogy az enyém lehessen, és konkrétan gyerekes lelkesedéssel beszéltem róla, az a fotós cuccom megvétele óta, a legnagyobb financiális beruházásom a témába (a hátterek, háttért tartók, villanó fejek, derítők, és hasonló apróságnak számító dolgokon kívül persze).

Nos, ez egy 70-300-as Zuiko Digital Telephoto objektív…
Aki egy picit is érdeklődik a téma iránt, mindenki felkapta a fejét a 300mm-es számra.

Főleg akkor érdekes ez, hogy az Olympus által használt Four-third (vagyis négy harmad) 4/3-os rendszer miatt a 35mm-es úgynevezett full frames mérethez képest a croppolási aránya 2 ( Canon APS-H  1.26, Nikon APS-C 1.52, Canon APS-C 1.62 ) ezért a full framenek megfelelő méret valójában 140-600mm, ami azért tekintélyt parancsoló.

De beszéljenek most helyettem inkább a kicsomagolás képei:

Az utolsó képen, az egy nagy másfél literes epres zöld tea egyébként.
Szóval nem kicsi a cucc 🙂

Ma fotóztam vele egy keveset a városban, meg a környéken, és lenyűgözött a dolog.
Volt már jó pár objektív a kezemben, de ez egy picit hangosabb az átlagnál, viszont nagyon gyors. Az általam eddig próbált lencsék közül szerintem a leggyorsabb.

Ami zavaró, hogy a fényereje alacsony, ugyanis f4-es értéknél indult 70mm-en, és f5.6 a vége 300-on. Ami összevetve a 40-150-es kit obival jónak számít, mert hogy a tól/ig határ megegyezik ezzel. De a fókusz távolság a duplája.

Nos, hát ennyit a magam megajándékozásáról 🙂
Holnap azt hiszem jó hasznát fogom venni ennek a (valószínűleg utolsó) Sláger Rádió Megaparty-n 🙂

“Ajándék, magamnak” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Utolag is istenercsen bokaig, csak ne az objektivet! 🙂

    (Nekem egy tukros 500-asom van, szep kepeket csinalt a Bajkalon 😉 ).

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.