Abszint kávézó és étterem

Kacsa sült

Szombat délután unatkoztam otthon, és MSN-en kiírtam a nevem mellé, hogy hol ebédeljek. Jöttek, az elmésebbnél, elmésebb ötletek, mire végül Ákos ajánlotta az Abszint nevű éttermet az Andrássy úton, és felajánlotta hozzá a társaságát is. Ez ebben a formában egy nem visszautasítható kombó volt, ezért fél négykor találkoztunk is Oktogonnál. “Abszint kávézó és étterem” bővebben

DjZoNe: két nap, három éjszaka a Morrison’sban

Nem, most nem bársony nyuszit fogok mesélni (igen noel, fordíthatnál még pár részt, várom a folytatást), hanem az elmúlt két és fél napomat 🙂 “DjZoNe: két nap, három éjszaka a Morrison’sban” bővebben

kangi szülinap

Mielőtt bemutatnám a ma estémet, szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a Török Nikolettánknak, vagyis kanginknak sok boldog szülinapot kívánjak!

Erről az öröm teljes esetről a ma este témájában még lesz szó egyébként.
Szóval sikeresen vettem a reggeli kelés című műveletet, délután fél kettőkor… Azt egyész déltuán kockultam, maileket olvastam, designoltam, és msnen kommunkáltam emberkékkel, főleg hölgyekkel. Este nyolckörül pedig ismét úgy gondoltam, hogy várnak a kilóméterek, így neki estem, a szobabiciklimnek, mármint képeletesen úgyértem. Amugy nem esnék enki, mert akkor kék lenne a fejem, mert az kemény, és nem szép a végeredmény…

Miután letekertem huszonsok kilómétert, írt nekem Zsuzsi, hogy nem kerestem, és hogy megnézné arcom. Tíz perccel utánna már itt is volt. Vittem le neki burnt, és elkisértem a Forgach utcába latin táncra…
Persze a jég nem tört meg nálam, még mindig nem szeretem, mármint magát a stílust. De vállaltam, hogy elkisérem…
22:25-re oda is értünk, és azt mondta, hogy beugrik, táncol 1-2 számot és jön is. Bár ennek már akkor 0 volt a valószínűsége, amikor a kezembe adta a kocsi kulcsát, hogy ülljek be addig.

Közben lezavartam pár telefont, próbáltam Hannát lerángatni Morrison’s 1be, de nem kívánta a fájást…
Végül elvitettem magam Oktogonhoz, ha már háromnegyed órát bandáztam a kocsiban egyedül. Onnét elkisértem egy helyre, ahol egy ismerősével kellett beszélnie, végül pedig lehívtam Morrison’s Operába.
Volt akivel már a női mosdóban összehaverkodott, és van aki oda jött megismerkedni vele, így szabad volt bemutatni 😀

De háromnegyed egykor mennie kellett, mert egyre Insideba igérte magát. Én is voltam még ezután kb 1 órát, majd nekivágtam a Morrison’s 2-be vezető út vége láthatatlan hosszának. Kettő után sikerült is leérni. A lámpák még mindig olyan szarok voltak, mint tegnap… Szóval majd szólok Gabikának, hogy igazítsa meg őket jól, mert 3 lámpa saját birodalma akart, és nem reagáltak a program jelekre, csak a színre és a sebességre:D

Lent találkoztam Horival, Schiptyvel és velük lévő 2 hölggyel, akikkel megpróbáltak tánc jellegű mozgásokat végezni, több kevesebb sikerrel 😉

Buli végeztével elindultunk az Oktogoni meki felé, ahol sikerült Zsuzsi kocsija elé parkolni, másrészt buszmegállóban megállni necces, ezért Apesz inkább az egyik mellékutcában rakta le a kocsit. De a kilóméteres sor miatt, inkább elindultunk a Nagyvárad téri behajtós verzió felé.
Öt után értem haza, most pedig leragad a szemem…

No kiváncsian várom a vasárnapot 🙂
Jó éjt/reggelt/elalvás előtti időt 🙂

Diáknap, aztán meg utazom bókiikrek miatt

Ééés igen.
Sikerült nem sokkal hét után felkelni. Persze éjszaka, amikor ádáz harcot vívtam a párnámmal, elkezdett rezegni. Kicsi írt, hogy most megy haza, meg miaszitu. Miután válaszoltam neki, rájöttem, hogy félálomban nem jó smst írni… “Diáknap, aztán meg utazom bókiikrek miatt” bővebben

Weird Monday

Egy fura, mondhatni extrém hétfőn vagyok túl. Ugye említettem, hogy Juditékkal találkozom reggel és indulunk egy kis shoppingolásra Parndorfba. Úgy terveztem persze, hogy igazából mindenem van, nem veszek semmit… 😀 “Weird Monday” bővebben

Péntek estém

Úgy nézett ki a dolog, hogy pénteken munka után két dolgom is volt. Egyrészt Haannal kellett volna söröznöm, másrészt pedig egy interjúra kellett mennem.

A második programot fontosabbnak ítéltem, így az elsőt le is mondtam septében. “Péntek estém” bővebben

Alvás helyett

Nos, ugy hagytam abba az előző postom, hogy a vacsizásból nem lett semmi, legalábbis a kép ezt próbálta szemléltetni. Én pedig úgy gondoltam hogy uccu neki, akkor haza és alvás. Csak az volt a gond, hogy nem kalkuláltam azzal, hogy a barátaim másképpen gondolják… “Alvás helyett” bővebben

Weekend

Nos ez a hétvége nem éppen szokványosra sikerült, bár annál jobban indult 😉
Péntek este 9re mentem Patkóba, mert hogy Ákos, Kalóz és kangi volt a felhozatal, egy vacsorára. Ellenben a kisasszony nem tudott elkészülni időben, ezért késöbb jött. “Weekend” bővebben

Péntek estém Szeparéban

Szóval ezen a hétvégén megint sikerült a lovak közé csapni 🙂

Úgy indult, hogy péntek este eleresztettem egy nagyobb körtelefont, hogy ki mit csinál. Kalóz és kangi Prágában voltak, a Lesz testvérek és Márk a Balatonban áztatták magukat. Szóval az maradt, hogy Ákoskával elmentünk Szeparéba vacsorázni.

Majd rájöttem, hogy neki sincs kártyája. De ekkor bevillant, az egyetlen legális és járható út, ahogy bejuthatunk, ismerős és protekció nélkül is 🙂

A vacsiból két cézár saláta lett, némi burn társaságában. Valamivel később kiváncsiságunk áthajtott minket ZPbe, ahol megnéztük milyen az “ágyas meggy”. Majd tettünk egy nagy kört, és sikeresen átestem 6 kiscsaj táskáján, amivel tuti beloptam magam a szívükbe. Majd az egyik sarokban egy szőke kiscsaj nyúl utánnam, hogy “Várj!”.
A másfél burn és a pálinka jó hatással volt az emlékező tehetségemre, így azt sem tudtam ki ő… De hirtelen ráeszméltem, hogy igen, őt Timinek hívják, és Judit pesti barátnője, aki még csak 17, de már most is nagyonjócsaj… No végülis annyi lett, hogy kapott tölem névjegyet, meg hogy a blogját átkéne alakítani így meg úgy, és tudok-e benne segíteni. Mondtam hogy ofkorsz 🙂

Aztán Virgin Mojitokat iszogattunk, és megvártuk amig noel befut 😉
Megérkezett nem sokkal utánna dr. Gullai két csajjal és két sráccal. Majd szolid sörözgetésbe bonyolódtunk Molnár Imre aktív aszisztálása és noel felé irányuló “zaklatása” mellett. Egyik hölgy kísértetiesen hasonlított Kéri Kittyre, de nyílván nem ő volt az 🙂

Majd 3 körül úgy dönöttem, hogy én bizony elhúznék haza.
A 906-os megállójában kedves ismerősökkel találkoztam. Habbival és Semiramissal, meg jó pár barátjukkal.
Ugye Habbinak aznap volt a szülinapi partyja, amit Buddha helyett végülis ZPben ünnepeltek (és mégcsak nem is hívtak…).
Aztán hazaérkezés, és gyorsan alvás, mert reggel megyek Zugligetbe.

Helyzet jelentés

Jó napot kívánok! 😉
Igen, még élek bár eltűntem most kb 4 teljes napra, akik akartak így is megtaláltak 😉

Szóval a péntek estém erősre sikerült. 11 körül lenéztem Morrison’sba. Kicsi lent volt, és megigértem neki hogy lenézek, meg szerettem volna vele beszélgetni 😉

Éppen Robbie Williams – Angels cimű számát énekeltem, amikor megérkeztek Ákosék.

Ha nem tudnám, hogy ZoNe otthon alszik tuti azt hinném, hogy ő énekel.

Szóval inni kellett velük, ismét… 😀
Amikor Kalóz ismét valami rettenetesen kinéző, bár annál finomabb lángoló koktélt kért ki, letámadott két amcsi csaj, hogy szia, meg mizu, meg hi, meg hő…
Igazából inni, meg pasizni akartak, és mivel utolsó éjszakájuk volt pesten… No mindegy, úgy gondoltam erre nem vagyok vevő, ezért kedvesen elbeszélgettem öket, majd szép finoman elhúztam a gennybe. Később este még láttam őket, amint másztak egy srácra aki vett nekik egy-egy vodka red bullt.

Záráskor jöttünk el Kicsivel. Majd az első metróig elkisértem, mert én valódi lovag vagyok, mint mindig 😀
Aztán koncentrált alvás, mivel reggel 11-kor már dolgom van…

Szombaton nem mentem sehova, hanem éjfélkor elaludtam és reggel 10-kor keltem.

Vasárnap estére pedig emberi állapotba hoztam a lakást, szóval lassan emberi állapotok lesznek.
Egy hatalmas karton doboznyi papírt készítettem elő kidobásra, régi egyetemi jegyzeteket, régi papírokat, régi jelentkezési lapokat, régi céges nyomtatványokat és mindent amire nem volt már szükségem.

Közben a ruhatáramat is átválogattam, és kidobtam mindent, ami nem volt rajtam 2 éve.

Szóval most ez van, 7 órája írom ezt a postot, de csak befejeztem 😉

Tonight

Az első állomásunk ma este az OldAmsterdam nevű étterem volt, a Királyi Pál utcában, két köpésre a Kálvin tértől. Lehet sznob köcsög helynek titulálni, lehet minket is annak, mert oda mentünk, de tény ami tény, hogy jól éreztük magunkat, jó volt a társaság, jól föztek, és a belga sörök…
Szóval Csabi, Viki, kangi, Kalóz, Ákos, Andris és Márk társaságában vágtam neki az estének a fent említett helyen. A kiszolgálás kifogástalan, de a kaják nem voltak olyan “hubazmeg de nagy” adagok, de emberiek voltak, ehetők voltak, és vacsorának maximálisan megfelelt. Ittam náluk Chimay névre hallgató vörös sört, majd egy Duvel vagy valami hasonló névre hallgató világos barátját, és e kettö közt kaptam meg a Birkapaprikásom galuskával és salátával 🙂

A desszertjeik nem voltak semmik, legalábbis marha jól néztek ki. A számlánk végösszege igy nyolcunkra 28.061 Ft volt szervíz díjjal együtt, ami szerintem leírva sok, a helyszínvonala alapján reális 🙂

Ezután becéloztuk gyalog a Café Zenitet a dohány utcai Zsinagógával szemben, ahol dupla kolumbiai kávét kértünk, bár nem tudom azt kaptunk-e. Minden esetre lórugás feelingje volt…
Felébredtem töle rendesen, ami azt illeti.

Ezután Deák tér és Astoria közt csatlakozott hozzánk Sanyika, ezután Morrison’s felé vettük az irányt 🙂
Kiegészülve Judittal, Zozóval, Csabával, Zolival és Balázzsal, aki mint megtudtam szintén producer, és a citromsárga felsője árulkodott róla, hogy igazából inkább a másság felé hajlik. 🙂

Végülis kikértük Kalóz által propagált gégepukkasztót, aminek az íze erősen hasonlított egy mentolos fogkrémre, de legalább volt benne némi aldehid származék, és a hatás valóban a “amikor szétverik az ember agyát egy lédús citrom szeletre erősített vaskos aranytéglával” jellegű volt 🙂


Énekeltünk egy USA for Africa – We are the worldöt. Amivel önmagában nem kis hangulatot csináltunk, mondjuk igy is közel 20-an énekeltük, csak azokkal, akikkel lementünk 🙂

Hajnal 3 körül jöttünk ki, miután hosszabban beszélgettem Lacival, a Morrison’s 2 projekt részleteiről, a nyitó buliról, és minden hasonlóról. Közben énekeltünk egy Greenday számot, még hozzá a Boulevard of broken dreams-t.

Most itthon blogolok, Judittal éppen készülünk aludni, holnap pedig kocsival Bajára, egyrészt mert mivel én úgyis teljes árat fizetnék, ő meg diákot, kocsival jobban járunk és 2 órával tovább alhatunk 🙂
No akkor 5 óra múlva kelek (9 kor) aztán go go go, vasárnap pedig délelött ismét pöst 🙂

Nos, köszönöm hölgyeim és uraim, egy élmény volt a ma este 🙂
Aki pedig nem tartott velünk, azt sajnálom 😉

Karib tenger kalózai – A világ végén

Eredetileg úgy terveztem, hogy kedden a maratoni Karibi estén megnézzük Szandival mind három részt egyben. Mivel ugye Westendben volt ilyen csodálatos lehetőség, hogy 2.5 pénzért este hat és hajnal fél 3 közt levetítik a trilógia minden darabját. De végül, úgy alakult, hogy nem mentünk.
Ellenben szerdán kaptam egy vissza utasíthatatlan ajánlatot Ákostól, hogy neki bizony van pár jegye a péntek esti vetítésre, vele tartok-e.

Nem volt kérdés, főleg, hogy jött még Kangi és Kalóz, – aki a nemzetközi Douglas Adams (ugye jól írtam?) féle törölközőnap alkalmából a fekete polójához és vörös törölközövel a vállán.

Nos, de nézzük a filmet.

Igen csak látványos, poénokban sem szűkölködő vérbeli mozi volt. Nem film, csak mozi.
Látványos, pörgös, izgalmas, helyenként nagyon ötletes megoldásokkal, az előző részek zenei aláfestésével, magával ragadó hangulattal és nem utolsó sorban köteg papír zsepit igénylő romantikus jelenetekkel.

És ismételten sikerült megint úgy zárni az egészet, hogy még pár bőrt le lehessen majd rántani róla.
Ahogy Kalóz fogalmazott “alternatív happyend” lett a vége. Én úgy érzem, ez még nem a történet vége, gyanítom látjuk még hőseinket, ezekben a szakadt, mocskos és rongyos gúnyákban, szelni a Karib-tenger habjait, de a Mexikói öbölét mindenképpen 😉

Nem az a lényeg meddig élsz, hanem hogy önmagad vagy-e.

Tonight

Nos, megérkeztünk győri kiruccanásunkból, ami egyébként jól sikerült. Sok-sok üzleti partnerünkkel találkoztunk, és egy nagyon jó hangulatú üzleti szemináriumot élhettünk át. Egy olyan különleges hangulatú városban, aminek bármivel összetéveszthetelen atmoszférája van. A rendezvény főelőadói személyes barátaim és mentoraim voltak.

Győr

Ezután egy kedves meghívásnak tettünk eleget. Megnéztük Kalózzal és Márkkal, a Bazi Nagy Film cimű Hollywood fikázó csodát. Ami Scarry Moviera hajazó stílusban vegyítette magába, a főként Johnny Depp nevével fémjelzett filmeket, és a Narinát 🙂

Ezután kiegészülve Kangival és Ákossal, és megválva Márktól folytattuk kultúrális és kulináris túrának Morrison’s irányába. Ahol is találkoztunk Petivel – civilben csajozás közben -, Epstein kartárssal, és össze ismerkedtem egy András nevű sráccal – akivel június nyolcadikán, miután letelik az egy hónap fogunk inni Flaming Lamborghinit – , valamint a Lesz testvérek is lent voltak velünk.

Ment az antialkoholista koktél iszogatás, bulizás, és beszélgetések. Jól érzetem magam, köszönöm hölgyeim és uraim 😉