Amikor felkerül az í a pontra

Vannak dolgok, amiket nagyon várunk, parázunk tőle, majd amikor túl vagyunk rajta, csal hápogunk, hogy basszus, ettől tartottunk ennyire?
Ettől féltünk ennyire? Erre készültünk ennyit, hisz ez tök sima volt…

Míg, van a másik véglet, amikor az ember visszanézve, azt mondhatjuk, Vörösmarty szavaival, hogy Ez jó mulatság, férfimunka volt. Vagy akár nőimunka, tök mindegy.

A második mindenképpen maradandóbb lesz, hosszútávon.
Talán, pont ezért, mivel megküzdöttünk érte, nem lehetett – nem szabadott – félvállról venni, mivel annak beláthatatlan következményei lettek volna. Vagy éppen tragikus.

Ez a második erősen katartikus élményt nyújt, olyat amire az ember mindig emlékezni fog, míg az elsőt lehet, hogy másnapra el is fogja felejteni.

Az első példában említett volt nálam például az érettségi. És nagyjából ez az egy, ami így eszembe jut, mivel a többit meg sem maradt.
A másodikból sokkal többet tudnék felsorolni. Például ide tartoztak, a soha véget érni nem akaró újsághordások tizenévesen,
a kútásó korszakomból, a legtöbb helyszín élénken él bennem, mert megmaradtak azok a helyek, ahol az életemmel játszottam, nap mint nap.

De ugyan így nem fogom soha elfelejteni, azokat az átvirrasztott éjszakákat, amiket a zottarella.de fölött töltöttem,
vagy azt a 7 órát, amit a Sláger Rádió Szimpátiakoncerten álltam végig bokáig vízben.

Vagy az elmúlt, közel 2 hónapos időszakot, amit ma megkoronáztunk a Magyar Telekom Évindító 2010 nevű eseményével.

“Amikor felkerül az í a pontra” bővebben

Indiai nagykövet fogadása

Szóval az történt, hogy tegnap délután 17:30-tól az Uránai Nemzeti Filmszínházba volt jelenésünk, India magyarországi nagykövetének és az Indiai Promociós Szervezet elnökének meghívására.

A program a kírás szerint Rajasthani népzenei és tánc bemutató volt, majd pedig utánna egy fogadás.


“Indiai nagykövet fogadása” bővebben

Világrekord kísérlet és Firefox 3 Download Day

Download Day 2008

Az van, hogy a Mozilla alapítvány fejébe vette, hogy beállítják a 24 óra alatt legtöbbet letöltött szoftver cím világcsúcsát. Az esemény ma, azaz Június 17.-én van.

Ehhez alapvetően úgy csatlakozhatsz, ha a fenti nagy narancssárga linkre kattintasz, és letöltöd a kedvenc böngészőnket. Másrészt, ha te is online naplót/blogot írsz, akkor ezt oszd meg az olvasóiddal, és bátorítsd őket, hogy ezt ők is tegyék meg.

Még egyszer tehát, Világ Rekord a 24 óra alatt legtöbbet letöltött szoftver kategóriájában.

Download Day 2008

Figyelem
Mindennapi használatra tökéletes, viszont kizárólagosan webfejlesztésre nem alkalmas, mivel a legtöbb plugin nem működik alatta, vagy ami igen, az is rosszul (firebug).

Megjöttem

Nos, megérkeztem Robi nevű unokatestvérem és párja Évi lakodalmáról.
Némiképpen dekoncentráltan, és fáradtan…

Nem, szinte semmit sem ittam, viszont besegítettem, a rendezvény bonyolításába, mint jó család tag. Ez annyit tett, hogy a kezdő, kvázi demo ebédnél – vagy, inkább előételnek hivható dolognál – az italok osztásában segítettem édesapámnak, ebben a tömények mérése, és némi sörcsapolás volt. Majd amikor elindult a nászmenet, a házasságkötő terem felé, át a városon, akkor én is mentem, mert nekem kellett a teremben kezelni a hangtechnikát. Visszaérve, és túlélve az egyházi esküvőt is, új szerepet kaptunk, ez pedig a vendégek nyakonöntése volt, tűzforró levessel, najó semmi ilyesmi üzemi baleset nem volt, de egy kivételtő eltekintve, az összes “pincér” Robi unokatestvére volt.

Node, majd holnap megírom hosszan. Ellenben most mennék aludni.
Azoknak üzenném, akik a holnap délutáni sétát tervezik, hogy 2 előtt ne nagyon hívjanak fel, köszönöm 🙂

Mozgalmas hétvége

Pénteken sikerült az irodában rohadni este 9-ig, mivel már sokadik hete csúszunk, az egyik projekt átadásával. De mindig újabb, és újabb át nem gondolt részek jönnek elő, és ez így nagyon fos…
Rendes specifikáció hiánya, ugye…

No, mindegy. Szóval hívtam egy autót, és rohantam is Parázsba, ahol ismét szép társulat gyűlt össze. “Mozgalmas hétvége” bővebben

Web Conf 2008

Nos hát, az van, hogy Zionával ülünk éppen a hackerek reggelije cimű előadáson, a 2008-as web conferencián, a CEU Konferencia központban.

Az előző előadás a CSS 3 jövőben lehetőségeiről szólt. Itt ugye óránként vannak más és más előadások 4 különböző teremben. A probléma eddig nem jelentkezett, mármint az hogy párhuzamosan futnak az előadások. De a következő órában mind a 4 előadás érdekel, de végülis a MySQLes előadás lesz a nyertes úgy érzem…

Majd az ebéd szünet után, Silverlight 2 előadás lesz a következő, ami érdekelni fog. Utánna az OpenESB, az utolsó előtti sessionból az ExtJs, utánna pedig a PHP ahogyan még nem csináltad cimű záró előadás.

Névnap

Ugye általában két olyan ünnep van, ami az ember egy évben biztosan nem tud elkerülni.
Az egyik a szültesénap, a másik a névnap.

Most én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy majdnem egészen pontosan fél év van a kettő közt, így egyfajta támpontot kapok az idő múlásával kapcsolatban. De nem erről akartam mesélni 🙂

Hanem arról, hogy bizony tavaly is tartottunk névnapi mulatozást, és ez idén sem lesz másképpen.
“Névnap” bővebben

Seedorf szülinap

Végülis nagy szervezés, és nagy titkolózás előzte meg a mai este csúcspontját, azaz Gábor barátunk negyed ávszázados évfordulóját. Próbáltunk Szilvivel mindent a legnagyobb titokban rendezni, és ez úgy tűnt sikerült is.

Bár ,amikor már túl sok ismerős, barát, haver, kolega volt jelen, akkor lehetett sejteni, hogy ez nem a véletlen műve.
És fél 11 körül, egy perccel az előtt, hogy felcsendültek volna Fischer Judytól származó Boldog születésnapot című örökzöld és remekbe szabott dal részletei, buktunk le. Pont mikor is Bálinttal startra készen álltunk a karaoke terem dél nyugati bejáratánál, Gábor meglepett minket hátulról, és egy hangos nabazmeg felkiáltással tudatta, hogy lebukott az összeesküvés elméletünk, és a 25 gyertyás, billentyűs, tortás meglepetés…

De azért úgy láttam a meghatódottság könnyei erősen jelen voltak a szeme sarkában, és ahhoz képest, hogy egy csendes, és szolid sörözésre indult el, mindenki ott volt, aki számított. Vagy majdnem mindenki. 🙂

Én, a magam részéről ezúton szeretném megköszönni, a Morrison’s Opera alkalmazottainak, és üzletvezetőjének a segitőkész hozzálllást, a NoPara Karaoke műsorvezetőjének és technikus angyalainak, (Manyának és Melosznak), hogy segítettek nekünk a megfelelő zenei aláfestést megadni ehhez a pompás eseményhez, és ezzel együtt, Gábor minden barátjának, az összes jelenlévő törzsvendégnek, kolegáknak, haveroknak, komáknak, cimboráknak és minden résztvevőnek a részvételt.

Azt hiszem, én a magam részéről egy picit becsíptem…

Jók voltunk Szilvi 😉

Apesz szülinap

Nos hát szóval annak ellenére, hogy nem túl bíztatóan kezdődött az este, azért csak jó buli lett a végén 😉
Hét körül Apesszal beszéltem MSNen, és kimozdulni sem volt kedve. Ráparancsoltam, hogy de olyan nincs, mert szóltam jó pár embernek, meg itt a torta, meg minden, szóval most már menni kell. “Apesz szülinap” bővebben

Corvintetőn szakítós buli

Nos, a Corvin tető megtalálására indult egyéni kisérletem már akkor kudarcba fulladt, amikor elindultam itthonról.
Azt hittem naivan, hogy a Corvin köznél van, közben pedig Blahán, a Corvin áruház melletti épületben…

No de, ez igazából mindegy is, a taxim tudta hova kell hoznia, a Corvin áruház parkolójától Gargoyle kalauzolt fel, 3-4 emeleten át. A lépcsőházban nekem is az volt az érzésem, hogy mire felérek kifáradok annyira, hogy ha a vesémet akarják kioperálni, még azt is hagynám 🙂

A hely maga nem volt rossz, sőt az elrendezése is megfelelt a célnak. Hosszú pult, a tántér mellett leülős részek, hátul pedig ilyen szeparé jellegű rész.

Ami mondjuk oda rakott az estének az a zene volt. Nekem igy szimplán nem jött be, pedig elektronikus volt, meg minden, de egyszerűen nem… Ezen még az sem segített, hogy addigra bennem egyrészt a vacsorából volt több mint fél üveg pezsgő, némi abszolút vodka, ott helyben pedig eltünt két adag vodka+redbull kombó. Bár gargoyle tánc paródiája, vagy tánc kultúrája mesés volt, de abból inkább röhögős, móka kerekedett, mint táncolós.

Végülis egy körül leléptem, végülis egyedül, meg becherpiget nem sikerült elrángatnom noel határozott parancsának ellenére sem.

Rohanós szombat

A masszív péntek után sikerült egy deles kelés formájában hozni a szokásos szintet. Ekkor elkapott a tettvágy, hogy ma csináljak valamit, de ezt végülis el hessegettem, és nyújtózkodtam tovább. “Rohanós szombat” bővebben

Szakítós buli, élménybeszámoló

Csak nem kerülhettük el a végzetünket, és összekellett hozni a blog rajongó táborát, és a szerkesztőket. Ezt némiképpen megbolondították egy kis inda videós forgatós, nyilatkozós, riporteres mókával is…
Node, ne rohanjuk ennyire előre, lássuk szép sorban “Szakítós buli, élménybeszámoló” bővebben

kangi szülinap

Mielőtt bemutatnám a ma estémet, szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a Török Nikolettánknak, vagyis kanginknak sok boldog szülinapot kívánjak!

Erről az öröm teljes esetről a ma este témájában még lesz szó egyébként.
Szóval sikeresen vettem a reggeli kelés című műveletet, délután fél kettőkor… Azt egyész déltuán kockultam, maileket olvastam, designoltam, és msnen kommunkáltam emberkékkel, főleg hölgyekkel. Este nyolckörül pedig ismét úgy gondoltam, hogy várnak a kilóméterek, így neki estem, a szobabiciklimnek, mármint képeletesen úgyértem. Amugy nem esnék enki, mert akkor kék lenne a fejem, mert az kemény, és nem szép a végeredmény…

Miután letekertem huszonsok kilómétert, írt nekem Zsuzsi, hogy nem kerestem, és hogy megnézné arcom. Tíz perccel utánna már itt is volt. Vittem le neki burnt, és elkisértem a Forgach utcába latin táncra…
Persze a jég nem tört meg nálam, még mindig nem szeretem, mármint magát a stílust. De vállaltam, hogy elkisérem…
22:25-re oda is értünk, és azt mondta, hogy beugrik, táncol 1-2 számot és jön is. Bár ennek már akkor 0 volt a valószínűsége, amikor a kezembe adta a kocsi kulcsát, hogy ülljek be addig.

Közben lezavartam pár telefont, próbáltam Hannát lerángatni Morrison’s 1be, de nem kívánta a fájást…
Végül elvitettem magam Oktogonhoz, ha már háromnegyed órát bandáztam a kocsiban egyedül. Onnét elkisértem egy helyre, ahol egy ismerősével kellett beszélnie, végül pedig lehívtam Morrison’s Operába.
Volt akivel már a női mosdóban összehaverkodott, és van aki oda jött megismerkedni vele, így szabad volt bemutatni 😀

De háromnegyed egykor mennie kellett, mert egyre Insideba igérte magát. Én is voltam még ezután kb 1 órát, majd nekivágtam a Morrison’s 2-be vezető út vége láthatatlan hosszának. Kettő után sikerült is leérni. A lámpák még mindig olyan szarok voltak, mint tegnap… Szóval majd szólok Gabikának, hogy igazítsa meg őket jól, mert 3 lámpa saját birodalma akart, és nem reagáltak a program jelekre, csak a színre és a sebességre:D

Lent találkoztam Horival, Schiptyvel és velük lévő 2 hölggyel, akikkel megpróbáltak tánc jellegű mozgásokat végezni, több kevesebb sikerrel 😉

Buli végeztével elindultunk az Oktogoni meki felé, ahol sikerült Zsuzsi kocsija elé parkolni, másrészt buszmegállóban megállni necces, ezért Apesz inkább az egyik mellékutcában rakta le a kocsit. De a kilóméteres sor miatt, inkább elindultunk a Nagyvárad téri behajtós verzió felé.
Öt után értem haza, most pedig leragad a szemem…

No kiváncsian várom a vasárnapot 🙂
Jó éjt/reggelt/elalvás előtti időt 🙂

Tonight

Nos, ma igazából nem sok extrától tudok beszámolni.
Hazaértem munkából, majd a hölggyel folytattunk némi telfonálást, aztán skypeoltunk, mert az ugye jó. Aztán megkérdezte, hogy nincs-e kedvem lemondani a mai programom egy teázás fejében…

Egy pillanatra elgondolkodtam, de nem szeretek segget csinálni a számból, főleg hogy legalább 4 embert hívtam el, így muszaj volt lemennem, ezért tettem egy köztes ajnálatot, hogy eljövök éjfélkor, és akkor átmegyek megmelegíttetni a karaoke megpróbáltatásaiban megfáradt pici torkom…

Végülis elég szép társulat gyűlt össze, akiket a cimkék közt majd úgyis olvasni lehet 🙂

Márk és Bori voltak az elsők, akik beadták az unalmast. Persze, Bori hatkor kel, megértem. Én lehet akkor még le sem fekszem… 🙂

Utánnuk egy jó órával én is úgy gondoltam, hogy a kedvenc koktélom és Apesszal elfogyasztott söröm után igazán megérdemelnék egy kis forró teát. Így hívtam taxit, és amikor kérdezte, hogy mégis merre menjünk, mondtam, hogy nyugati felé, onnét kitalálom. Opera előtt hívtam fel a kisasszonyt, hogy hozzá vitessem magam, vagy haza.

Nem volt nehéz kivenni a hanghatásokból, hogy sikerült felkelteni, és úgy érzem, ez volt az egyetlen dolog, amit biztosan nem akartam. Annak ellenére, hogy azt mondta jöjjek, inkább úgy gondoltam, hogy hagynám aludni. Jó éjszakát kívántam, majd letettem.

Szilveszteri buli

Morrison’s 2 klub termében ülök, a hangfalakból erős basszussal megáldott hangullámok szállnak, a lámpák cikáznak, a stroboszkóp üti a basszust, körülöttem lufik.

Egy kicsit kijebb, már megfigyelhető a Maghőmérő készülődése, karaoken Alex tartja a frontot, retróban BanDJ sietett be az imént, világot jelentő keverőpult mögé, a nagy tánctér dj pultjában pedig Zsoca áll a korongok mögött.

A díszítés már befejeződött, minden asztal le van foglalva. Olybá tűnik, hogy itt valami szép, nagy buli lesz.