Rohanás, rohanás, rohanás

Hetek óta csak rohanok, felforgatott életritmust folytatok, hajnalban fekszem, 10 után kelek, vágtatok be dolgozni, és éjszakába nyúlóan bent maradok. Majd ugyanez előlről.

Az irodai dolgaimmal nem haladok úgy ahogy szeretnék, bár ezzel van a legkisebb gond, mert ez legalább közel van az elvárási szintemhez, a nagyobb gond, hogy másban nem haladok. A hétvégéim jellemzően elúsznak valami felesleges pepecseléssel.

illuzio

“Rohanás, rohanás, rohanás” bővebben

Az isteni szemüveg

Édesanyámtól kaptam ezt a videót délután, ilyen sokszorosan továbbküldött üzenetben, amiket erőteljesen törölni szoktam.

No, de mivel ő nem fluent inglis, csak bézik, így megkért, hogy transzlételjem már neki eztet itt, mert egy mukkot nem ért belőle.

De úgy gondoltam a mondanivalója miatt kiteszem, mert engem megérintett.

Mit hagyok magam mögött, és mit várok jövőre?

Én alapvetően hálás vagyok az elmúlt évért minden szempontból.

Személyesen azért, mert elkezdett kikristályosodni egy olyan mag, akikre számíthatok, és lekoptak olyan emberek, akiknek csak szükségük volt rám, valamiben, viszont nem lehetett számítani rájuk amikor tényleg kellettek volna. Ez sok fölösleges energia és idő kidobást takarított meg nekem, amiért hálás vagyok.

“Mit hagyok magam mögött, és mit várok jövőre?” bővebben

Lassan letépjük az utolsó lapot is

Nos, ahogy a naptáramra nézek, egészen vészesen közeledik az az időpont, amikor letéphetjük a 2008 feliratú naptárunkról az utolsó lapot is, jól összegyűrhetjük, levehetjük a helyéről, majd helyére tehetünk egy új, ropogós, friss 2009 feliratút.

Dream on

Napok óta tipródom, hogy kellene írnom egy számvetést erről az évről, de még nem kimondottan szántam rá magam. Viszont már most vannak dolgok, amikért várom hogy végre január legyen a naptáramba írva…

De erről majd később. Egy dolog biztos, hogy elfelejtettem megemlékezni a blogom 3.-ik születésnapjáról. Viszont itt a nagy karácsonyi herce-hurca emlékezetessé fogja tenni, ez egészen biztos. Mivel több mint 30.000 egyedi látogatót szolgáltunk ki a karácsonyi előtti napokban. Ez az eddigi csúcspont, tagadhatatlan. No mindegy, ebben is majd lesz változás jövőre, de ezt is majd később 🙂

Most alszom, és álmokat szövök gondolatokból, jól.

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Hétvége

Munkamánia

Azt hiszem, ezen a hétvégén nem nagyon fogok menni szórakozni sehova. Két határidős munkám is van. Az egyik olyan 85%-ban kész van, már csak apró igazítások vannak hátra, meg némi teszt. A másikra már csak pár magyar sablont kell gyártani, és az is meglesz.

Szóval ez egy dolgos hétvége lesz, de kell ez is, legalább addig sem rángom magam szarságokon. Másrészt, meg kellene tervezni a saját cégem jövő évi számait, hogy mit szeretnénk elérni, ügyfél számban, forgalomban, bevételben, szerver számban…

Egyébként közben, a kedvenc kis zászlóshajóm az ACE névre keresztelt pluginem áthaladt az abszolút WordPress plugin nirvanába, azaz túl van 30.000 letöltésen, és a visszajelzések nagyrésze abszolút pozitív, a SEO guruk, meg istenítenek érte… De még ezen is lenne munka bőven.

Ha lenne napi 48 órám…

A szegénységről – Blog Action Day 2008

Napok óta tudom, hogy közeledik a Blog Action Day, amikor is a szegénységről kell, vagy kellene írnom, de valahogy nem igazán volt rá nagyon ihletem. Azt hiszem, a téma túl nagy és komplex ahhoz, hogy bárki is érdemben foglalkozzon vele.

Nézzük csak, hogyan is segíthetünk azokon, akik rászorulók, és most nem feltétlenül az utcán lakókról beszélek, bár ők is beletartoznak ebbe a körbe. “A szegénységről – Blog Action Day 2008” bővebben

Civilizácós betegség

Nem, most nem a modern 21. század emberének a felgyorult életviteléből adódó egészség károsító dolgairól fogok beszélni, bár óhatatlanul, lehetne erről is.

Viszont, arról igen, hogy szerintem van egy mindennél veszélyesebb tudat módosító szerünk, amivel mindegyikünk naponta él, többször is. Ami annyira átszőtte a mindennapjainkat, hogy szabadulni sem tudnánk tőle, és szinte fizikai fájdalmat okoz, amikor nincs.

Mátrix végtelen mezők

Na mi ez? “Civilizácós betegség” bővebben

No limit

Érdekes dolog a zene, képes beleégni az emberbe, a dobhártyád mögé, a retinád mögé, az agyad helyére, mélyen-mélyen bele a véredbe, hogy azonnal felpezsdül tőle, amikor csak eszedbe jut pár taktus.
Nyilván vérmérséklettől függően ez a szám mindenkinek más és más.

Nekem lassan egy hónapja – mióta hallottam Anita Dothtól feat 2Unlimited felállásban Rióban – ilyen a No limitből ez a nagyon gépi basszusos rész. A relative fiatal korom miatt nem emlékezhetek erre a számra a 90-es évek elejéről, de az megvan, hogy hallottam embereket a refrén énekelni és dúdolni.

Emlékszem arra például, hogy ált. suli másodikos voltam. És egy elsős, copfos szöke kissrác ezt énekelte az udvaron, minden szünetben. Ha jól rémlik “No-no kölyök”-nek hívtuk, vagy valami ilyesmi.

Mindegy, nekem most erre forr a vérem.
Tegnap este, hiába készültem Haddaway koncertre, végig ez szólt a fülemben 🙂

Azt a tapló mindenit…

Tegnap este egy érdekes társaság szórakozását néztem végig.
Az, hogy kézilabdás srácok voltak lent, csak tetézte a bajt, de alapvetően a körülöttük legyeskedő csajokkal gyűlt meg a bajom.

Ültem az egyik hangfalon, és az egyik csajos, nagyon benne volt a moodeban, így fel sem tűnt neki, hogy a kisujjamra olyan szépen sikerült rálépnie az elkúrt magassarkújában, hogy sikerült meglátnom hirtelen a Nagymedvét, a Hattyút és a Göncöl-szekeret is…

A tánctér másik felén egy másik csajnak sikerült a nyakamon végighúznia a cigijét. Amit szintén értékeltem, mint embert 🙂

Volt még egy harmadik érdekes mozzanat, de ez nem köthető a kézis srácokhoz, semmilyen szinten. Történt ugyanis, hogy volt még legalább 3 üres asztal a helyen. Meg volt egy olyan, ami közel volt a technikusi pulthoz, ahova le is raktam a kabátom, és a tegnap estére való tekintettel az esőfogó alkalmatosságot is. Az egyik barátom pedig lerakta oda a táskáját. Persze ez a 3 fős kis csapat nem az üres asztalokhoz ül le, hanem félre túrják a mi cuccainkat, és persze oda ülnek le. Nem értem… Mindegy, mindig is tudtuk, hogy az emberek nem logikusak.

Siker szemléletek

Érdekes dolog az, hogy éveken át faltam Network Marketinggel foglalkozó vállalkozók előadásait, több száz nyilvános előadáson voltam ott 18 éves korom óta. Akikről most beszélek, azok vér profik, nem a melegítő nadrágos, ladás emelemes mosóporban utazó üzletkötőkről beszélek.

Viszont újabban a teljesen másmilyen üzletben utazók előadásait hallgatom. Itt most gondolok a hazai online marketing nagyjaira, Wolf Gáborra, Schlingloff Sándorra, Csepregi Balázsra stb.

A meglepő az, hogy a siker szemléletükben teljes egésszében ugyanazt mondják, amit akár Jim Dornantól, Bob Andrewstól, vagy Peter Coxtól hallottam akár CD-n, akár 15.000 ember előtt a BS-ben.

Kezdek rájönni arra amit, évek óta hallgatok, hogy a sikeres emberek nem azért sikeresek, amit csinálnak, hanem ahogy közben gondolkodnak. Ezért teljesen mindegy, hogy biztosítást árulsz, autót, lakást, pénzügyi megoldásokat vagy éppen mosóport.

Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy van egy kedvenc CD sorozatom ami a Network21 legjobb előadóinak a beszédeiből válogat össze 2-10 perces gondolatokat. És ugyanazt hallom a sikerről, a célokról, a vágyakról, a munkáról, és az eredményekről, amiket ma hallottam Schlingloff Sándor Viddler csatornáján.

Egy másik dolog, hogy Sándor KETA -n tartott összes előadását letöltöttem, és meghallgattam.
Jól látni azt, hogy valaki mélyen vallásos alapokkal, keresztény értékrenddel, képes sikeres vállalkozó lenni.

Este

Nem rég értem haza a mai szolid Parázsban vacsorázós, aztán Morrison’s Operában énekelgetős estéről.

Fura dolgok kavarognak most bennem, legalább annyira fura, és érdekes kettősségek, mint a zene amit most hallgatok. Ez pedig nem más, mint Dj Pedro – Himnusz Extended version.

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

A dolog ugye azért fura, és ijesztő, mert azért csak a himnuszunkba nyúlt bele valaki, igaz nem túl bénán. De, azért mindenki feljajjdúlt rá tavaly novemberben. Viszont, jól esik hallgatni, mert mégis azok a dallamok szólnak belőle, amik egy magyar szívét a legjobban melegítik, és az elektronikus zenéhez szokott fülem is jól érzi közben magát. Egy igazi balearic hangulatú dolog lett így belőle.

Mindegy, nem cizellálom tovább.

Menő-manó is megy aludni, és keres kispárnát… 🙂

Kanji

Nyüzsgés

Nos igen, megint nem írok eleget a blogomra…

De ez ismét azért van, mert nem nagyon unatkozom.
Vagyis, pontosabban az van, hogy a WordPressel kapcsolatban újabb fákba vágtam a fejszémet, éppen két szálon fordítok, rendezgetem a fordító csapat dolgait. Ezenkívül próbálok néha aludni, hétvége óta, pedig egészen sokat “raboljuk” egymás idejét Henivel, különöző formában.

Valamint foglalkozom a privát munkáimmal, sablonokat fabrikálok a meglévő oldalaimhoz. Csiszolgatom a bővítményeimet és reklám oldalaimat mert több elkezdett erőteljesen pörögöni.

Például az Advanced Category Excluder nevű gyermekem, holnap fogja ünnepelni az első szülinapját, és holnapután a 15.000 letöltést. Ezzel együtt egyre nagyobb ismertséget kapok, mind magyar, mind nemzetközi WordPress körökben, ami sok kapott e-mailt jelent, kérdéseket, supportot, támadásokat, vitákat, stb.

Szóval, a fáradtság, az öröm és dicsfény érdekes hangulatában úszom 🙂

Kamu hír a Rainbow Six Vegas 2-ről?

Úgy látom, az IT téma is kezd elég erősen bulvárosodni.
Törént ma ugyanis, hogy megjelent indexen a tech részben egy cikk az UbiSoft Rainbow Six Vegas 2 kiadásával kapcsolatban.
Először én is röhögtem a híren, majd némiképpen technikai emberként megnéztem a csatolt hexaeditoros képet, és itt kezdődtek a gondok “Kamu hír a Rainbow Six Vegas 2-ről?” bővebben