Hétfő reggel

Messzi-messzi egy távoli galaxisban, pénteken lezajlott egy kedves és jószándékú beszélgetés a munkavállalói, munkába járói időt kifogásolandó. Ezért, a távoli galaxisban lakó, szegény földönkívüli úgy gondolja, hogy időben felkel, és elindul dolgozni. Mivel életvitel szempontjából nem a napnyugtakor ágyba kerülő típus, így hat óránál is kevesebb alvás jut neki, aminek hatására kellően morcosnak tűnik az a pofa, ami a tükörből visszanéz.

No nem baj, siet kedves renitensünk, mert ugye be kell érni, így az elmúlt héten szokásosnál egy órával korábban kilép a körútra. Elszörnyülködik a megállóban hosszan elnyúló sorok láttán, akik a sárga szörnyek gyomrába akarnak beszállni. Szokatlan látvány, ilyen nem szokott lenni, amikor “normálisan” erre jár. Mindenki feszült, mert ugye sietnek dolgozni; kelletlenül, fancsali pofával nyomorognak a szörny gyomrában. Elindul, mivel kedves barátunk sötétkék kabátja van, ezért ajtó záródás után mindenki figyeli a mozdulatait
zsebéhez nyúl, de nem ellenőri karszalag, csak telefon, zenét keres, megtalálja. Hátha, elviselhetőbb lesz ez a reggel így.

Jön, a kedvesnek nem nevezhető megálló, és próbál leszállni. Ahogy még sokan mások, és persze jön az elkerülhetetlen lökdösődés. A villamossal párhuzamosan jön egy busz, ami a tovább menetelre, alkalmas is lehetne. Megáll a pirosnál. Hősünk szeretne átrongyolni az úton, és felszállni az érkező járműre.

Persze, ehhez úton kellene átjutni, mert a zebráig 3 perc oda, majd még 3 perc vissza. Ugyanis, a megálló szemben van. Természetesen a kocsisor ami között át kellene gázolni végeláthatatlan, esélytelen átrohanni köztük. Ingerülten szorongatja a korlátot, mire átjut a busz rég elment. Nos, nem baj, itt a következő sárga villamos, ami ugyanolyan jó, ha nem jobb, és egy irányba megy. Persze, ahogy ezt észlelem, már csukja is az ajtót, és visítva indul… Gyorsan átfut az agyán hogy kedve lenne az elsuhanó ajtóba kellemeset belerugni, és leköpni a sofőrt, persze, csak a munkáját végzi. Bezzeg, amikor én sietnék, még a 100 méterről bottal integető nénit is meg kell várni…

Milyen lehetőségek vannak még. Végülis jár még a rakparton egy busz. Nézzük meg.
No és mit ad Isten, pont amikor szegény emberünk a következő csodálatos zebrához ér, akkor süvít be a busz, majd mivel 3-4 perces zöld hullám van, természetesen mielőtt egyáltalán zöldet kapna a busznak már hült helye van. 3 lekésett jármű 3 perc alatt. Igazán mesés ez a reggel.

Szolid 5 percig támasztja elcsigázottan, és morcosan az egyik oszlopot a megállóban, mire megérkezik a következő, szintén tömött járat, ahol ismét azt hiszik, hogy első mozdulatra karszalagot fog rántani…

Végül megérkezünk a kívánt megállóba.
Mivel, ugye rohantunk, és nem volt időnk otthon kajálni, ezért a legelső boltba be kellene ugrani, valami harapnivalót keresni. Az egész bolt kb 5 négyzetméter, ennek 70%-a a pult és az álló hűtő, és hogy még jobb legyen a hangulat, egy valószínűleg munkába siető nő a bolt bejárat előtt beelőz, mert ő ugye siet, majd csodálkozva néz rám, hogy emberünk is bemenne. Majd, méltatlankodó pillantásokat vet, hogy bizony, mivel ő ilyen pofátlan volt a bolt ajtaját már nem lehet becsukni, ezért jön be a hideg…

Úgy gondolná barátunk, hogy ezt a csodás reggelt már nem igazán lehet tetőzni. Megpróbál a közeli kis téren lévő buszmegállón áthaladva tartani az iroda felé. Ahol 3 busz torlódott össze, egy fura gnóm “y” alakot felvéve, mert persze mindenki siet. Ezért 3 busz között átlavírozva, és mélyeket tüdőzve a benzingőzből sikerül ezt a röpke kalandot is kipipálni.

Csodás irodházhoz felér, a porta csak egy idegesen oda vetett jóreggelt kap, és fátyolos szemmel próbálja elrejteni a fortyogó vulkánt. Az iroda ajtó kicsúszik a kezéből, kis hijján összetörik a vastag üveg ajtó, hatalmasat csattan… És a joghurthoz sincs kanál az első konyhában…

Ui.: és a szemetes sincs a helyén, így a mocskos joghurtos pohár kis hijján a sarokban landolt.

Mindez persze, még mindig a messzi-messzi galaxisban.

Szégyen-gyalázat

A helyzet az, hogy lassan WordPress alverzió is gyakrabban jön ki, mint ahogy én ide írok… 🙂
Na jó, azért itt még nem tartunk.

Viszont, az előbb elszégyeltem magam, amikor a naptárra nézve realizáltam, hogy ebben a hónapban még nem igazán termeltem ide semmi olvasnivalót. Amiben a gond, valójában nem is az, hogy a betű iránti éhségeteket nem tudjátok csillapítani, hanem az oldal elsődleges célja vész el, miszerint nem maradnak fent darabkák a kis életemről…

“Szégyen-gyalázat” bővebben

Az éjszakázás tényleg pusztít?

Az előzőekben említettem, hogy nem kimondottan sikerült teljesíteni az ideálisnak mondott alvás mennyiséget a tegnap éjszaka folyamán, legalábbis a korábbi bejegyzés szellemében. Viszont, ennél is borzasztóbb felfedezést tettem ma.

Hétfő éjfél és hajnal 1-kor körül még itthon borotválkoztam, mielőtt beszálltam volna a taxiba, és átrepültem volna egy közeli városba hozzá.
Este 6-kor pedig amikor hazaértem, és a tükörbe néztem kb 3 napos borosta volt rajtam.

Ennyit jelent, az, ha egy este nem alszom?
Vagy az egész napos meeting miatt indult ilyen erős növekedésnek az arc szőrzetem?
Vagy ez is a SCRUM bűne? 😀

A legnagyobb csoda, a legtermészetesebb

Miután végeztem ma az irodai dolgaimmal, jöttem kifelé az épületből és éppen a mindennapi gondjaimmal voltam eltelve, miszerint, milyen volt a mai tárgyalás, mit kellene most csinálnom, holnap honnét folytassam az irodai dolgaimat, melyik melómat csináljam ma otthon este. Majd jöttek az ilyen egyszerűbb dolgok, mint hogy kellene vacsorázni, de vajon mit, és hol. Mi lenne, ha csak szójatejet innék vacsorára, vagy inkább egy gyros, vagy netán egy jó sajtburger… “A legnagyobb csoda, a legtermészetesebb” bővebben

Ami nem megy, azt eröltetni kell?

Erre a kérdésre a default válaszom általában az, hogy nem. Amikor mondjuk emberi-, pár-, üzleti-, vagy munka kapcsolatról van szó.

Viszont számomra, az üzleti kapcsolatnak vannak olyan területei amik igenis nehézséget okoznak. Viszont, nem egyik vagy másik partnerrel kapcsolatban, hanem mindenkivel, és általában mindig görcsbe rándul a gyomrom, ha ez szóba kerül.

Számlázás

“Ami nem megy, azt eröltetni kell?” bővebben

WordPress bővítmény fejlesztési ötletem

Jött egy ötlet, most így félálomban. Majd hónam alá csaptam a kis laposom, miközben kimentem, oda, ahová még James Bond is gyalog jár, hogy az időt hasznosan eltöltendő utána nézzek meg lehet-é valósítani, amit kitaláltam.

“WordPress bővítmény fejlesztési ötletem” bővebben

Utólértem-e magam

Ez a kérdés egy jó ideje foglalkoztat.
Vannak olyan dolgok, amiket nagyon régóta görgetek magam előtt.

Ezekből sok minden elfelejtődik, de jönnek helyette újabbak, nyilván a legtöbb abból van, ami elkészül.

Mostanában a fejemben lévő aktuális lista:

  • elkezdeni az Új WordPress 3.0 fordítását (jelentem, tegnap ezt Győzővel megkezdtük!)
  • időt szánni arra, hogy linux alatt kikísérletezzem működik-e a 6555-ről a mobilnet (kipipálva)
  • az összes hátralévő domainek áthozása deninettől (kipipálva)
  • befejezni a TeleWiW nevű projekt számára a monitoring URL-t és a dokumentációt (ez folyamatban)
  • új verziót kiadni ACE nevű csodás pluginemből (in progress kb 50%-on áll)
  • januárban készült képeket átnézni, rendszerezni, bejegyzés csinálni az eseményekről (nagyrészt kész, de kettő még hátra van.)
  • Összerakni az új szerverem (ehhez várok még egy 3.4-es csodás Xeon-t, a másik mellé, meg pár SCSI diszket)
  • és a legutálatosabb: számlázni… Na, ez még sehogy sem áll. Bevallom férfiasan, pedig idén még csak 1 számlát állítottam ki, igaz abban elég sok nulla volt 🙂
  • És persze az én kis projektjeim, mint hogy új kinézetet adjak napsugar.net-nek, elkezdjem a tranceportal.hu -t, valamint egy új idézetes oldalt is.
  • Feltölteni tartalommal a magneto.hu -t (van kb 2 statikus oldal rajta, meg egy e-mail jelszó csere. Több mint a semmi)
  • Befejezni az XML-RPC alapokon nyugvó automatikusan szindikálódó webkettes csoda oldalam, amit másfél éve igérek. (az xml-rpc engine megvan, már csak az apikulcsos dolgot kell megírni, meg a design)
  • Átírni a morrisons.hu-t buddypress alapúra

Néha attól tartok, hogy majd 6 láb mélyen érem utól magam, hamarabb nem.

Pedig elhatároztam, hogy nem vállalok új melókat. De néha kurva vagyok, mert igen van az a pénz, amiért igen…
Ilyenkor meg bánt a lelkiismeret, hogy a saját szarjaimmal nem haladok. Ördögi kör.

Fura esték

Mostanában sokat alszom el úgy, hogy csak leteszem nyitva az ágy mellé a notimat, élére állítva, és hagyom a zenét szólni. Legtöbbször csak mert már agyailag nem jutok el odálig, hogy azt is le kellene lőni, meg zenére úgyis jobb elaludni, egy picit kikapcsol.

Viszont legalább nem álmodok úgy hülyeségeket. “Fura esték” bővebben

Amikor felkerül az í a pontra

Vannak dolgok, amiket nagyon várunk, parázunk tőle, majd amikor túl vagyunk rajta, csal hápogunk, hogy basszus, ettől tartottunk ennyire?
Ettől féltünk ennyire? Erre készültünk ennyit, hisz ez tök sima volt…

Míg, van a másik véglet, amikor az ember visszanézve, azt mondhatjuk, Vörösmarty szavaival, hogy Ez jó mulatság, férfimunka volt. Vagy akár nőimunka, tök mindegy.

A második mindenképpen maradandóbb lesz, hosszútávon.
Talán, pont ezért, mivel megküzdöttünk érte, nem lehetett – nem szabadott – félvállról venni, mivel annak beláthatatlan következményei lettek volna. Vagy éppen tragikus.

Ez a második erősen katartikus élményt nyújt, olyat amire az ember mindig emlékezni fog, míg az elsőt lehet, hogy másnapra el is fogja felejteni.

Az első példában említett volt nálam például az érettségi. És nagyjából ez az egy, ami így eszembe jut, mivel a többit meg sem maradt.
A másodikból sokkal többet tudnék felsorolni. Például ide tartoztak, a soha véget érni nem akaró újsághordások tizenévesen,
a kútásó korszakomból, a legtöbb helyszín élénken él bennem, mert megmaradtak azok a helyek, ahol az életemmel játszottam, nap mint nap.

De ugyan így nem fogom soha elfelejteni, azokat az átvirrasztott éjszakákat, amiket a zottarella.de fölött töltöttem,
vagy azt a 7 órát, amit a Sláger Rádió Szimpátiakoncerten álltam végig bokáig vízben.

Vagy az elmúlt, közel 2 hónapos időszakot, amit ma megkoronáztunk a Magyar Telekom Évindító 2010 nevű eseményével.

“Amikor felkerül az í a pontra” bővebben

Múlt hét

Nos, a helyzet az, hogy az elmúlt héten kellett elkészülnöm az egyik céges projekttel – amivel így is csúsztam egy napot – ezért meglehetősen keveset aludtam.

Olyan életritmust próbáltam kialakítani, hogy pihenni is sikerüljön, de dolgozni is tudjak közben. Nos, ez igazából annyira nem sikerült…

Kimerülten
Kimerülten

“Múlt hét” bővebben

DoclerHolding ismét alkot, és korrekt a HR cégekkel. Vagyis majdnem

Mivel negyedik hónapja nem volt semmi Doclert érintő téma, ezért ma következik egy. Nem én kerestem, hanem rámtalált a sztori. Ugyanis ma ebédnél az egyik új kolegám mesélte, hogy nem rég megkeresték a Doclertől, és nem túl korrekt módon…

Kalandom Dolcerrel

Megkértem, hogy írja meg pontosan mi és hogy történt. Vagyis most a hétvége előtt ismét következik egy olvasói levél.

“DoclerHolding ismét alkot, és korrekt a HR cégekkel. Vagyis majdnem” bővebben

No, akkor elkezdődött

Újra munka

Fura, hogy évek óta nem voltam igazából 4 napnál hosszabb szabadságon, most pedig a karácsonyi új évi és minden hasonló hacacáréval együtt közel két hetet csak “láblógattam”.

Illetve hát ez a láblógatás nálam annyit jelentett, hogy rengeteg kedvenc DVDmet újranéztem, no meg pótoltam a hiányosságaimat pár alapmű tekintetében, miközben próbáltam magam utólérni a dolgaimban, bár a negyedét nem csináltam meg annak amit terveztem, viszont egészen sokat igen.

Például a legtöbb saját oldalamat új szerverre költöztettem, a megnövekedett látogatottság és terhelés miatt. Ennek az eredménye az, hogy a http://djz.hu/ már nem a régi fekete designnal jelentkezik, hanem gyakorlatilag a blogom egyik oldalával. Másrészt rendbeszedtem egy picit a kedvenc idézetes oldalamat is.

Ezenkívül elkészült Ádám oldala is, valamint véglegesítettük a BossPressot is.

Ezen fellül dolgoztam egészen sokat az Advanced Category Excluder nevű pluginemen is, aminek hamarosan kijön a következő kiadása. Jelenleg az orosz fordítóra várok, hogy befejezze a munkát.

Az ünnepek előtt történt még, hogy mint fejlesztő felkerültem a SoftPediára, néhány általam írt bővítménnyel együtt. Valamint az ünnepek alatt látott nyilvánosságra a WordPress fejlesztők nemzetközi 1000-es listája. Ezen az egészen jónak számító 73.-dik helyet csíptem meg. Az utánnam következő honfitársunk csak a 800-as listába fért bele.

Amit viszont nem fejeztem be:

  • Nem készült el az új rain.hu
  • Nem sikerült véglegesítenem az új automatizált ügyfél hozzáférés kezelő rendszerem
  • Még nem készült el az új webkettes közösségi híroldalam sem.
  • Nem fejeztem be az új WordPress alapú directory kezelő scriptem

Szóval azért mondhatom, hogy egészen aktív pihenéssel telt az idő, de kellene még mondjuk háromszor ennyi idő.

Munka és munkaszüneti napok 2009

Nos, szintén az elmúlt éves gyakorlat szerint, és a saját okulásomra utánna jártam, hogy mégis milyen munka-, illetve munkaszüneti napokra kell számítanunk a 2009-es évben.

Munkaszüneti napok 2009

Frissítve!
“Munka és munkaszüneti napok 2009” bővebben

Hétvége

Munkamánia

Azt hiszem, ezen a hétvégén nem nagyon fogok menni szórakozni sehova. Két határidős munkám is van. Az egyik olyan 85%-ban kész van, már csak apró igazítások vannak hátra, meg némi teszt. A másikra már csak pár magyar sablont kell gyártani, és az is meglesz.

Szóval ez egy dolgos hétvége lesz, de kell ez is, legalább addig sem rángom magam szarságokon. Másrészt, meg kellene tervezni a saját cégem jövő évi számait, hogy mit szeretnénk elérni, ügyfél számban, forgalomban, bevételben, szerver számban…

Egyébként közben, a kedvenc kis zászlóshajóm az ACE névre keresztelt pluginem áthaladt az abszolút WordPress plugin nirvanába, azaz túl van 30.000 letöltésen, és a visszajelzések nagyrésze abszolút pozitív, a SEO guruk, meg istenítenek érte… De még ezen is lenne munka bőven.

Ha lenne napi 48 órám…

Napi okosság

Egy ügyféllel kétszer kell kurvasokat foglalkozni.
Először amikor jön, aztán amikor megy…

No mindegy, nem értem őket.
Amikor kell a szolgáltatás, akkor nagyon tudnak hivgatni, amikor probélma van, akkor is. De amikor fizetni kellene, akkor valahogy, mindig lapulnak, nem értem én ezt…

Aztán, amikor a nem fizetés miatt mondjuk véletlenül egy kék képernyő fogadja, akkor megint megy a telefonálgatás. Mondjuk egy ilyen képernyő:
Számlatartozás miatt törölve

Torlódások

Újabban én is csak olvasom a blogomra érkező reakciókat, írni keveset írtam az elmúlt héten.

Van ez főleg azért, mert besűrűsödtek a dolgaim.

Az új blogom már majdnem kész van, ezen kívül tegnap éjszakai bulizást feláldoztam a Napsugár nevű projektem oltárán, amivel szinte teljesen elkészültem az éjszaka folyamán, már csak ki kell élesíteni.

Ezen kívül jött két nagyobb volumenű magán megbízásom is, az egyik a Születés hete portállal, és a hozzá kapcsolódó fejlesztéssel kapcsolatos. A másik pedig egy közösségi szájtos móka. Szóval nem túl sok szabadidőm lesz mostanában… No, mindegy, ez ilyen időszak 😉

No és jövőhéten lesz valami eredmény a Zott-os munkából is.