Holdraszállás 40 évvel később

Azt hiszem, ha szó szerint kellene idézni egy amerikai nyilvánosan elhangzott beszédből, elsőként J.F.Kenedy Rice speech lenne ami szembe jutna:

We choose to go to the moon. We choose, to go to the Moon in this decade, and do the other things. Not because they are easy, because they are hard. Because that goal will serve, to organize and measure the best of our energies and skills. Because that challenge is one that we are willing to accept, one we are unwilling to postpone, and one which we intend to win.

De vajon tényleg volt-e ember a Holdon? Tényleg úgy történt-e minden, ahogyan a történelem könyvekben ezt nekünk előadják?

Egészen mostanáig nem igazán foglalkoztatott a Holdra szállás kérdése. Viszont így a 40.-dik jubileum környékén elkezdett érdekelni a dolog. Az elmúlt napokban töménytelen cikket olvastam pro és kontra is. Engem a holdraszállást alátámasztó bizonyítékok nem túlzottan győztek meg, sőt. Úgy gondolom, ha a fényképek közül 1 kamu, akkor valószínűleg az összesnek a valóság alapja megkérdőjelezhető.

És akkor még nem beszéltem a sugárzásról, a technikai felszereltségről, az anno megjelent, majd hirtelen elhalálozott hangosan holdraszállás szkeptikus emberekről.

De a legnyugtalanítóbb kérdésem a technikai fejlődéssel kapcsolatos. Ugyanis, ha 40 éve tényleg képes volt a NASA 6 alkalommal embert küldeni a Holdra (az is önmagában érdekes, hogy csak Nixxon elnök alatt volt ilyen expedíció) akkor miért nincs még Holdbázis, miért nincs még mindig kész a Nemzetközi Űrállomás (aminek a finanszírozása egyébként 2016 után bizonytalan). Egyes írások szerint, ha technikailag valóban megvalósítható lett volna az oda és vissza út, akkor mára már a Holdon réges-rég lenne állomás.

Mondjuk abban nem kételkedem, hogy volt-e egyáltalán ember a Holdon. Viszont az első tényleges holdraszállást tuti nem egy 32 foggal mosolygós kis eminens alak hajtotta végre, és biztosan nem akkor, amikor ezt a NASA híreszteli. Még akár az is lehet, hogy egy szovjet tette először a lábát a Holdra. Ki tudja?

Azt viszont önmagában nem értem, hogy ha megnézzük, mondjuk a Wikipedia oldalait a holdraszállásokról, miért van az, hogy az összes amerikai kísérlet sikeresen zárult, amíg a szovjet unió kísérleteinek a fele kudarccal végződött? Ez szerintem tisztán marketing. Semmivel sem voltam jobbak, vagy rosszabbak az orosz szakemberek (és ma sem azok), mint az amerikai társaik. A technikai felkészültségük sem volt rosszabb soha. Sőt, a felszállások sikeressége tekintetében ideálisabb pl a Bajkonuri légi támaszpont, mint bármelyik amerikai. Ami ma már igazából nem jelent nagy kihívást, de akkor igenis sokat számított.

Kapcsolódó dolgok:

• 40 éve lépett az első ember a Holdra, vagy mégsem?
• Összeesküvés-elmélet: Tényleg leszálltunk a Holdra?
• Ember a Holdon?
• Rejtélyek, melyekre nincs magyarázat: Az 1969. évi Holdra szállás
• Evidence Of NASA Airbrushing Out Moon Anomalies