Vasárnap – Családi ebéd

Szombat este után, sikerült elaludni reggel 7 körül, amiben az egyetlen gond az, hogy ebédre az unokatestvéreimhez vagyok hivatalos Pestszentimrére…

A felkelést 11:45 kor vettem be, apró kanyarral. Megnéztem útvonalterv.hun, hogy hova is kell mennem, mivel még sosem jártam ott (Anyukám szerint ez nem igaz, mert 2 évesen voltam… Oké, akkor 21 éve nem voltam…).
Szóval berongyoltam Nyugati térhez, és 12:10-kor érkező metróra felszállás közben hívtam egy taxit Kőbánya-Kispestre, 12:40-re.
Idő előtt 5 perccel odaértem, és már a paripám is csak rám várt, de ürüm az örömben, hogy nem tudta hova megyünk, GPS meg nem volt nála, szóval térképezős móka…
Viszont 10 perc alatt odaértünk, így egy órakor már túlvoltam az aperitifen…

Csak a megérkezésemre vártak, mert miután leültem elkezdődött az estig tartó étkezés…

A menü minden tekintetben hasonlított a Dunapatajihoz.
Hús levessel indítottunk, majd érkezett a csirke és marha pörkölt csiga tésztával, majd töltött káposzta vágott be élesen jobbról. Ezt követte a sült csirke, a végén pedig lúdlába és tiramisu érkezett. Az ebéd után kávé és apró sütemény.

Ebéd közben pedig vígan zajlott a borozgatás 😉

Aki ismer, az tudja, hogy nem nedvesedem a borokért, a szárazért pedig főleg nem. Viszont az a Cabernet Sauvignon amit nagy mennyiségben ittunk jó volt. Nem utolsó szempontként lenyomta az asztal másik felé megnyitásra került Egri bikavért. Bár valamelyik elb*szott pincészeté lehetett, mert mindenki jobbra számított…

Egyébként az este folyamán nagyjából fejenként egy üveg bor elfogyott, úgy, hogy a lányok nagyrészt nem ittak 🙂

Szóval akik részt vettek a vacsorán, és nagyon örültem hogy láttam őket:

  • Sanyika és Hermi
  • Attila és Kriszti
  • Robi és Évi
  • Tibi és Kriszti
  • Ferike
  • Anikó

Köszönöm a meghívást a házigazdának Ferinek, és ház asszonyának, meg háziasszonynak Icunak 😉

Aznap lett nyílvános, hogy Robiéknak májusban lesz az esküvője, szóval ennek is örömködtünk.

Nagyjából fél nyolcig voltunk ott, akkor kezdtük el bomlasztani a hangulatot, hogy most már akkor mi lenne, ha mennénk. Robiék kocsival elhoztak, aminek nagyon örültem. Mechwarth ligetnél raktak ki, szóval hazáig kilevegőztettem a fejem, ami kellően rámfért, az elfogyasztott alkohol mennyiséget figyelembe véve…

Sok mókás, és régi dolgot felelevenítettünk, meséltek Sanyikáék a nem egyszerű gyermek korukról…
Bár jó tolvajból lesz a legjobb pandúr, amit az egy légtérben összesűrűsödött BM-esek nagy aránya is igazolt. Mondhati reprezentatív mintát adva erre a nagy népi bölcsességre… 😉

Következő hasonló ilyen móka 25.-én délben Dunapatajon 🙂

“Vasárnap – Családi ebéd” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük