Fura közlekedés, egy fura úton

Mint azt páran tudjátok Budán a rózsadomb lábánál élek. Itt húzódik a Frankel Leó utca, ami véleményem szerint egész Buda egyik legfélresikerültebb utcája. Az írás eleje megrajzolja a 17-es villamos és a Frankel Leó út érdekes szakaszait, a történet, amit mesélni akarok a végén van.
A Frankel Leó út a Bem térnél indul, a Külügyminisztériumtól. Majd egy zsákutca lesz belőle, mivel találkozik a körúttal, ami izgalmasan kettétépi, mint egy grizli a játékos 2 hónapos kis fókát.

A körút túloldalán folytatódik, úgy, hogy kiegészül 2 pár villamos sinnel, ami a 17-es villamoshoz tartozik. Az utcának ez a része elviekben egyirányú. Vagyis a Margit-hídi lehajtó felől nem lehet bejönni a Vidra utcán át, viszont, ha bent vagy az utcában, akkor a bécsi út felé vezető sinpáron ki lehet menni.

A mókás igazából az utca eleje, hogy közlekedésileg egészen jó helyen van, viszont az utca keskenym kanyarodik, a parkoló kevés, és meglehetősen sok autó szokott itt parkolni reggel, és napközben.

Gyanítom részben a kórház, a Lukács fürdő, és az ORFI közelsége is szerepet játszik a zsúfolt parkolási helyzetben. Ami viszont ténylegesen zavaró, hogy elég sokaknak sikerül úgy parkolniuk, hogy rálógnak a sínre, ezért a villamos ugy természetszerűleg nem fér el, és ilyenkor hosszas csilingelés, majd ajtó nyitás, és megy ki merre lát szindróma alakul ki, a kocsi sor, persze kielőzi a villamost, szóval legalább nem dugul be ez a rész.

Ez az utca önmagában szerintem autós közlekedésre alkalmatlan, csak az Árpád fejedelem út reggeli zsúfoltsága miatt van igazából létjogosultsága.

Ez az utca két pár villamossínre tökéletes, de arra, hogy az oldalt parkoló autók kilógó seggét kerülgesse, szerintem a legkevésbé sem. Főleg, hogy a villamos reggel az a 3 megálló alatt, amíg én utazom vele, egyszer általában legalább megszokott állni, vagy legalább lassítani, mert valami barom az útban van.

Ennek az útnak van egy másik meglehetősen rossz része, a Zsigmond tértől elkezdve a Dereglye utcáig húzódik, bár igaz, innét már Bécsi útnak hívják. Ezen a szakaszon két gázos rész van. Az eleje, ami a Szépvölgyi útig tart, és szintén szűk, plusz most még 2 építkezés is zajlik rajta. A másik pedig a Kolosy térrel találkozik a már említett Dereglye utcánál.

Ennek a találkozási pontnak az anomáliája az, hogy van itt pár bevásárlási és szórakozási lehetőség. Említem itt hirtelen az Új Udvart, a Monte Casiont, a Le Royt, a Bécsi szelet vendéglőt, és minden környékbeli bevásárlási és szórakozási lehetőséget. A Kolosy tér tehát egész nap tele van autókkal. Amik jönnek mennek, és jajj de jó, csak azt felejtik el gyakran, hogy igen, azon a sinen, bizony jár villamos.

Most egy kis történet, miután szavakkal lerajzoltam a környéket, ahol élek, és a másik oldalt, ahol dolgozom:

Történt tegnap, hogy elmentem ebédelni. Most nem kerestem semmilyen puccos, vagy gasztronómiailag érdekes helyet, egyszerűen egy kis kínai éttermet, és kiültem az utcán lévő asztalokhoz, bámulni az elsiető embereket.

Ekkor láttam, hogy megáll a villamos, leszállnak az emberek. Csilingel nyílván, mert nem fér el egy kocsitól. Autósok is dudálnak, mert ugye miért is ne, hátha így hamarabb kiér a gazdája, vagy nem tudom.

Már majdnem befejeztem az ebédem, amikor megáll mögötte a következő villamos, ergó kb negyed órája áll ott. Abból a villamosból jön 4-5 vaskosabb férfi.

Ekkor otthagytam a kajámat, és odamentem, hogy no akkor rakjuk odébb a gépet, vagyunk elegen. Akik már negyedórája ott állnak, mászkálnak a kocsi körül, és csóválják a fejüket, hogy “Á, sebességben van, meg bevan húzva a kézifék”…

Erölködtem, hogy ugyan gyerekek, próbáljuk meg, vagyunk elegen. 2 másik srác, még azt monda, hogy jó, legyen. Nagyjából fél kézzel odébb löktük, mivel valójában sem kézifék, sem sebesség még a közelben sem volt…

Mire legurítottuk a sínről, meg is érkezett a kocsi tulajdonosa, aki természetesen nő volt. “Jajj, nem is gondoltam, hogy ilyen közel álltam meg a sínhez…” De amit ez a hölgy utánna az egyik villamoson utazó nénitől kapott… Tyű, inkább vissza mentem, tovább lapátolni az egyszerű tojásos rizsem, és a mézes, csipős, szezámos csirkémet.

Először is leszögezném, hogy tisztelemi a női nemet, és nem gondolom azt, hogy a nők nem tudnak vezetni. De, vannak olyanok, akiket vasárnap hajnal 3-kor sem szabadna a városba engedni, ilyen volt ez a hölgy is.
Az pedig megint egy másik dolog, hogy ha már megkeserítettem 20-30-40-50 ember életét azzal, hogy béna voltam, legalább egy hangos “bocsánatot kérek”, vagy valami hasonlót nem szégyen mondani.

“Fura közlekedés, egy fura úton” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. 25 évet éltem arra, úgyhogy van rálátásom a problémára. Hozzátenném, hogy az utcát, mint sok másikat Budapesten, nem erre a forgalomra tervezték anno. Szélesíteni a házak közelsége miatt nem mindenhol lehet. A villamost megszüntetni nagyon sajnálnám, így is irtják mindenhol, ahol nem kéne. Marad ez az állapot, sőt, rosszabb lesz, mivel az autósok egyre bénábban parkolnak.

    Egyébként a Frankel Leó utca idősebb mint a Margit híd, ebből következik, hogy nem volt az mindig ott zsákutca ahol írod, szépen ment párhuzamosan a Dunával, ahogy meg van írva. Aztán megépült a híd, amíg kicsi volt a forgalom rajta, rendes kereszteződés volt, sőt, a villamos is kiment a körútig (a sínek tudnának mesélni, nem olyan régen még látszódott az egyenes irányba folytatódó vágány). A 70-80-as években alakították így ki a kereszteződést a híd forgalmának biztosítása érdekében.

    A Vidra utca jelenlegi helyzete meg egészen friss, 6-7 éve vannak így a dolgok (egyébként nem teljesen egyirányú, csak gépjárművel tilos behajtani).

    Ajánlott oldal:
    http://hampage.hu/kozlekedes/margithidbudaihidfo.html

    Ha már ilyeneken filózol, fog tetszeni 🙂

  2. Tudom, hogy az utca idősebb, mint a híd. 🙂
    Van egy pár régi épület, ami kirajzolja az utca vonalát, és ebből azért nyílvánvaló 🙂

    Arra leszek már csak kiváncsi, hogy melyik párt és mikor tűzi majd pártprogramba, hogy rendbetesszük a Margit-híd környékét. Ahogyan ez volt a Moszkvatérrel kapcsolatban is, bár minden lett belőle, csak rend nem 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük