Látogatásunk az Új Színházban

A hétvégére kitaláltuk, hogy elmegyünk Színházba. Én preferáltam volna a hagyományos előre kinézzük, jegyet foglalunk jellegű eljárást, ő viszont mindenképpen a maesteszinhaz.hu oldalon keresztül szerette volna ezt megejteni. Én engedtem ennek a felvetésnek, így péntek este, éjfél után pár perccel megnéztem az aznapi felhozatalt, és végigrágtuk, hogy mit is nézzünk. Ezekből a Bolondok grófja című előadás tűnt a legígéretesebbnek. Ezért ez lett a választásunk.

Ugye, az Új Színház nagyjából másfél éve volt az érdeklődés középpontjában, amikor is Dörner Györgyöt bízta meg a fővárosi vezetés a színház irányításával. Azóta rásütik, hogy fasiszta, újnyilas hely, már önmagában ezért is megérte volna ezt a helyet választani éjszakai szórakozásra.

Amennyiben a fenti dolog még igaz is lenne, engem nyilván nem zavarna, mert, a nácinak és fasisztának bélyegzett nemzeti dolgok közel állnak hozzám, viszont a párom máshogy közelíti meg a dolgokat, így gondoltam ő lesz a hű tükör. Ha a nyilas rémuralomtól lefehéredve ül végig, majd köpködve jön ki az előadásról, hogy mennyire tombol hazánkban az antiszemitizmus és a kirekesztés, akkor nyilvánvaló, hogy az én szűrőmön nem jött át valami. Szóval, érdeklődéssel tekintettem az előadás elé.

Azoknak a huhogóknak, akikben az a rémkép él, hogy a belső térben a színészek képe helyett, a Duce és a Führer, no meg persze Szálasi képe díszeleg, azokat el kell, hogy szomorítsam. Mint színházedzett ember, minden úgy van, ahogy annak egy színházban lennie kell, és a nézőtér fölötti mennyezetre sincs egy visszafelé forgó svasztika festve, fehér mezőben, feketével, piros háttérrel…

Az előadás egyébként olyan szempontból nem érdemel túl sok szót, hogy nagyszerű volt. Az kaptuk amit vártunk, kikapcsolódást, könnyed szórakozást, zenei betéteket és happyendet. Az előadás teljes ideje alatt lekötötte a figyelmem, nem vettem elő a telefonom, hogy facebookozzak közben, nem kezdtem el a felesleges smsek törlésére fordítani az időm. Nyilván nem egy megoldhatatlan agytorna volt, viszont nem is erre vágytunk 🙂

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.