Profi költöztetés?

Frissítés – 2015 03 16:
Mivel tegnap, vagyis március 15.-én este fél nyolckor dr. Oroszki László, a Profi Költöztetés jogtanácsosa kilátásba helyezett egy 32 millió forintos kártérítési igényt (ezt ti sem gondolhattátok komolyan), ezért a korábbi bejegyzést levettem.

Látom, felétek úgy kell korrekten üzletelni, egy szóbeli megállapodás után 21 hónappal, csak úgy előkerültök és keménykedtek…

Azon még gondolkodom, hogy megírjam-e a teljes történetet a Tékozló Homárnak, hogy lássa ország-világ.

Érik egy ideje bennem ez a bejegyzés, de most jutottam el oda, hogy meg kell írnom. Ugyanis, tegnap este a fuvarosom, akivel hozattam a cuccaim, mesélt egy két dolgot arról a cégről, aki költöztetett februárban.

A nevük Profi költöztetés volt, ami így elsőre szimpatikus is volt, teljes körű szolgáltatást is nyújtanak A-tól Z-ig, becsomagolás, szállítás, kicsomagolás, törékeny, és nagyméretű tárgy szállítás, festmény szállítás, amit csak az ember eltud képzelni. Nekem egyébként ezekből egyikre sem volt szükségem, csak egy egyszerő költözést akartam, kb 40 dobozom volt, mindet saját két kis kezemmel raktam össze, plusz ehhez jött a kanapém, a 170*130-as asztalom. Némi elektronikai eszköz, pár nagyobb állóházas szerver. “Profi költöztetés?” bővebben

Ágy mizéria

Megigértem, legfőképpen magamnak, de a kedves páromnak is, hogy veszek egy új ágyat, mert amit most alvás célra használunk/használok az egy kanapé, ami azért lássuk be, nem feltétlenül erre való.

Ezért gondoltam, hogy körbenézek mit és hol érdemes, mert én ugye ilyen alapos gyerek lennék.
Dolgozott bennem a lokálpatrióta vérem, ezért először arra gondoltam, hogy vegyünk hazai gyártók általl gyártott bútort. “Ágy mizéria” bővebben

A közvetítői díjért dolgozó ingatlan közvetítők

Egy hete kiderült, hogy a lakás új tulajdonosával nem leszünk puszipajtások, ami egy számomra nehezen értelmezhető helyzetből lett nyilvánvaló,, szerencsére  még szerződéskötés előtt. De a lényeg, hogy új albérletet kell néznem, így belefutottam több fiktív hirdetésbe,  ahol a fénykép csak illusztráció volt. Felhívtam több ilyet is, kiderült, hogy ők közvetítésidíjért dolgozó, ingatlan irodák.
Amely definícióból a díj és az iroda az igaz.
Amikor telefonon beszéltünk, elmondta, hogy sok belvárosi lakás van náluk (6 db), hogy vannak olcsó lakásaik (Pécelen) és vannak 1 havi kauciós lakásaik(a 8. kerület Mordorba hajló részein). A zárójelbe tett dolgokra akkor jössz rá, amikor aláírod a szerződést, és kifizeted a 6990 forintos dijat.

A szerződés egyik érdekessége, hogy telefonon és online is kaphatsz – a díj befizetése után megkapott – listához frissitést. Ami egy tök normális dolog, na de hogyan a nem mindegy.
Citromail.hu ra kell belépni egy általuk megadott, nem egyedi, mások által is használt címre, ahová 1-2 naponta küldenek levelet, amiben újabb címek vannak…

Ilyenkor szokott eldurranni az agyam és jövök rá, hogy mennyire utálom az amatőrködést, no meg azt, amikor átbasznak…

A kockaság fokai

Néha azon gondolkodom, hogy oké, hogy internet, virtuális valóság, digitális magánélet, cyber tér, social network lét és társai, de az normális-e, hogy amikor nem tudom, hogyan kell begyújtani a lakásban a gázkonvektort, akkor nem telefonálok, hanem keresek egy PDF-et a gyártó oldalán, amiben ez le van írva…

“A kockaság fokai” bővebben

Ezek vannak mostanában velem

A nagy költözés hevében szépségesen elrendeztem a bokám egy időre. Vagy is, nem is tudom mi történt, elég annyi, hogy múlthét végén a Jókai és a Szondi utca sarkán egy lépés után oltári nagyot takartam a sima aszfalton.

“Ezek vannak mostanában velem” bővebben

Utolsó éjszakám

Nos, a helyzet ismét az, hogy költözöm. Az elmúlt évben másodszor, és így most kiakaszt a dolog, de remélem most megint egy jó darabig erre nem igazán lesz szükség.

Miközben a dolgaimat rendezgettem, és az egyik ’97-ben a trance hajnalán született mixet hallgattam, fura dolgok járnak a fejemben. “Utolsó éjszakám” bővebben

HTTP/1.0 301 Moved Permanently

Emberi nyelven elköltöztem.

Némi pátosszal, ma hajnalban az utolsó darab dolgaimat is kipakoltam az óbudai lakásból, megnéztem a kilátást mégegyszer a Hármashatárhegyre, végig simítottam utoljára minden bútort és leültem utoljára az ágyamra… 3 év…

Mindíg is szeretettel fogok visszagondolni a kaszásdűlői lakásra, mert sok emlék köt oda. De ezeket felnőtt módjára felteszem a polcra és olykor szívet melengető érzéssel gondolok majd rá, amikor leveszem és leporolom.

Úgy gondolom a következő hét még a pakolás és kidobozolás jegyében fog telni, és valószinűleg teljesen offline leszek, mivel még nincs netem az albérletben. Ellenben aki nagyon akar, úgyis megtalál 😉