1848-as megemlékező hétvége

1848 as forradalom és szabadságharc zászlaja

Így március 15.-én délután azon gondolkodom, hogy vajh mi várható a hétvégén. Vajon megint taxival kell-e elmenekülni dr. Molotov koktéljai és a rendőrségi páncélok fala elől, mint fél éve.

Ahogyan a Kossuth rádió szilveszteri rádió kabaréjában is említésre került, idén a népszavazások éve lesz. Persze, hánnyunk csak szét szavazásonként 4-5 milliárdot. Sőt, szavazhatnánk arról, is, hogy mi lenne, ha befejeznénk az átlátszóan öncélú, és önigazoló célzattal elindított népszavazási herce-hurcákat?

Amiért ez most előkerült konkrétan az volt, hogy a Standard & Poor’s a kialakult politikai helyzet miatt ismét negatívra változtatta az ország besorolását. Amiben a baj megint nem az, hogy megvolt a népsavazás, és nyertek az igenek, és hogy akkor most azonnal eltörlik a szigorításokat. És lehet, hogy ez most, “mindenkinek jó” – bár, én főleg azt vallom, hogy igazából senkinek – de kifelé azt mutatja, hogy nem voltunk képesek egy reform, vagy reformnak nevezett intézkedést foganatosítani. Ami viszont, egy instabil politikai hátteret feltételez, ami nagyobb rizikót jelent a befektetőknek, ezért emelkedik a hitelek kockázata, és ezzel együtt az ára is, romlanak a nemzet gazdasági mutatóink. Ezért persze megint az aktuális kormány a “szar-szemét”, és “rosszabbul élünk, mint 4 éve”, és miért nem mond le…

A nagyon nemzeti érzületű, begőzölt fejű, turbómagyarokat pedig megkérném, hogy ha egy mód van rá mai napon ne zavarják az emlékezés ünnepét, tetves zászló lebegtetéssal, monyonle kiabálással, és szándékos rend zavarással. Kezd kilenni mindenem ugyanis már a mocskos turultól, a mindenhol ott lévő árpád-sávos zászlóktól, a székely-himnusztól, és az összes hasonló hatásvadász dologtól.

Node, nem erről akartam írni, hanem 1848-ról, a szabadásról, a hősiességtől, és a tábornokokról, akik a rövidet húzták, másfél évvel később, és az életükkel fizettek, azért, hogy te ma felemelhesd a segged, és ne osztrák, vagy német címer legyen beleégetve, bilogként.

Próbáljatok meg arra gondolni, hogy kik voltak azok mindig is, akik itt a Kárpát-medencében magyarnak számítottak? Nem csak azok, akik ősapáinkkal együtt jöttek “Verecke híres útján”, és felesküdtek a Turulra, hanem mindig is azok, akik a nemzetünk lobogója alatt harcoltak, és védték a hazánkat. Ezzel kapcsolatban nézzük már meg egy picit kik is képviselték ’48-ban magyar oldalt:

  • Petőfi Sándor – szlovák származású, bár magát magyarnak valló apától, és szlovák anyanyelvű anyától szárnazik
  • gróf Batthyány Lajos – anyai ágon osztrák nemesi családból származik, oly annyira, hogy a családjának 16. század óta létezik nemesi címere
  • Móga János (aki a szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére és a pákozdi csata hőse) – román származású
  • Görgey Artúr – anyai ágon szlovák származású
  • gróf Leiningen-Westerburg Károly – német származású
  • Guyon Richárd – francia főnemesi családból származik
  • Klapka György – cseh-morva származású, német anyanyelvű
  • Lahner György – német származású
  • Damjanich János – szerb származású
  • Aulich Lajos – német származású
  • Knezich Károly – horvát származású
  • Kiss Ernő – örmény származású
  • Lázár Vilmos – örmény származású
  • Schweidel József – osztrák nemesi származású
  • Bem József (Józef Zachariasz Bem) – cseh eredetű lengyel nemesi családól származik
  • gróf Dembinszky Henrik (Henryk Dembiński) – lengyel nemesi származású
  • Peter Giron alezredes (a szabadság harc egyik vértanuja) – német származású
  • Karol d’Abancourt de Franqueville százados (a szabadság harc egyik vértanuja) – francia nevű, de lengyel származású
  • Miczyslaw Woronieczki herceg, ezredes – lengyel főnemesi származású
  • Ormai Norbert báró, – morvaországi német arisztokrata családból származik

Nagy részük, minden kétséget félretéve nemzetünk legnagyobbjai közé tartoznak. Ők, magyarabbak bármelyikünknél, pedig van olyan köztük, aki még magyarul sem tudott. Ezek alapján felmerül bennem, hogy attól tartozik-e valaki egy népcsoporthoz, egy nációhoz, hogy annak a közösségnek a tradicióit követi, és fenn hangon hírdeti magáról, hogy az. Vagy attól, hogy tesz érte, és itt most aktív, konstruktív tevékenységre gondolok.

Én ki fogok menni valamelyik megemlékezésre biztosan, mert ez a nap, a forradalom ünnepe és a hősök ünnepe. Örülnék, ha ehhez méltóan lehetne megemlékezni róluk.

“1848-as megemlékező hétvége” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. hát igen…ha mutat valaki nekem egy tiszta magyar vérű embert ebben az országban..megeszem a kalapom. Sajnos mi egy ilyen nép vagyunk. néha csürhe. gyakran kitaszító. ha belegondolsz, tulajdonképpen a magyarországi zsidók deportálásakor is azért érte őket ekkora sokként az elhurcolás, mert ők már magyaroknak gondolták magukat…hát valaki szerint mégsem voltak azok….
    Sajnos nekem a gyomrom kavarog ettől az egész helyzettől…szegény Széchenyi és Kossuth forog a sírjában. 🙁

  2. Szivembol szoltal, es koszonom a tortenelmi update-et is!

    csak keso este lattam veletlenul a tv-ben, hogy mi volt ma. hat, csak gratulalni tudok a habzo szaju – verben forgo szemu frocsogoknek, akik a politikai demagogia “birkanyaja”… bravo nekik, nekem meg remelem osszejon egy fontos interju a jovo heten…

  3. “Kezd kilenni mindenem ugyanis már a mocskos turultól, a mindenhol ott lévő árpád-sávos zászlóktól, a székely-himnusztól, és az összes hasonló hatásvadász dologtól.”szerintem ezzel semmi baj nincsen,marmint a zaszloval,himnusszal(hasonlokkal).es szerintem neked sem ezekbol van eleged.hanem a sok uresfeju jelentesuket nemismero folyamatosan feleslegesen es rosszhelyen hasznalo emberekbol.en nem azt mondom hogy az ami itt folyik az orszagban nem baxa fel az agyam,de megsem megyek ki ordibalni az utcar,vagy dobalni

  4. A székely himnusz az egyik legszebb magyar nyelven írt ének, szerintem, és nagyon szeretem.

    De sajnos kezdem megútálni, azért amilyen hatásvadász módszerrel használják, mint a valami titkos fegyvert.

  5. Djzone! Legalább a történelmi hitelesség miatt javítsd ki az írásodat: Petőfi Sándor apja nem szlovák, hanem szerb származású volt, általános iskolai anyag!

  6. DjZone! Idézet az egyik tankönyvből: Petőfi Sándor apja Petrovics István szerb származású,de magyarul is beszélő, író, mészárosmester,anyja Hrúz Mária szlovák cselédlány. Tehát írásoddal ellentétben Petőfi apja szerb volt és nem szlovák. Csak az anyja volt szlovák. A legnagyobb magyar költőnek is nevezett Petőfi szerb-szlovák származású volt. Mint ahogy a legtöbb “magyar” tudós, zeneszerző, festő, élsportoló valamely más népcsoport tagja:zsidó, német,horvát stb Még az Árpád házi királyok sem voltak teljesen magyarok: Szent László király anyja például lengyel volt. Az Árpádsávos zászlónak pedig semmi köze nem volt Árpád vezérhez, az egyik Árpád házi király olasz felsége hozta Magyarországra, tehát olasz eredetű, azonban az Árpád házi királyok az “árpádsávot” kezdték el használni és így lett itáliaiból magyar történelmi jelkép, amellyel 1944-ben a nyilasok csúnyán visszaéltek!

  7. ” A magyarok Istenére esküszünk”- írta a szerb-szlovák származású Petőfi! Divat volt akkor is “magyarkodni”! Petrovics Sándor Petőfire magyarosította nevét, mint ahogyan egy bizonyos Orsós, Orbánnak nevezi magát! A Kárpát -medencében már régen nincsenek “tiszta magyarok” mert a történelem folyamán hatalmas volt a keveredés, de az itt élő emberek hazájuknak érezték, és hazájuknak érzik ma is Magyarországot. Ne elmebeteg politikusok mondják meg,hogy ki a “jó magyar” és “ki a rossz magyar”!

  8. Akkor olvass egy picit Wikipediát, segítek:

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor

    Édesapja, Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. – Pest, 1849. márc. 21.) mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát. Apjának szlovák származását valószínűsíti annak evangélikus vallása (a szerbek általában ortodoxok), illetve Kiss József és Jakus Lajos kutatásai, akik apai ágon 1685-ig, a Nyitra vármegyei Vagyócig vezették vissza Petőfi származását. Vagyis a Petrovicsok csakúgy Felvidékről származnak,

    És nagyon örülnék neki, ha “családostól” békénhagynátok a blogom, és nem keresnétek a kákán is csomót..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.